A következő uniós költségvetési ciklusban a jelenlegi 2200 milliárd forint fele áll rendelkezésre a Közop (Közlekedési operatív program) keretében, az egyelőre csak nagy vonalakban látszik, hogy milyen közlekedési fejlesztések valósulhatnak meg uniós támogatással, de az elővárosi közlekedés várhatóan a korábbinál nagyobb támogatásban részesül majd. A jövőben megvalósítandó közlekedési fejlesztések rangsorolásában és kiválasztásában a készülő Nemzeti közlekedési stratégia szolgál majd vezérelvként − közölte a Napi Gazdasággal a fejlesztési tárca. A forgalmi vizsgálatokra és hatásértékelésre alapozott dokumentumot a tárca nyílt társadalmi egyeztetést követően, idén ősszel terjeszti a kormány elé.
A koncepcióalkotás főként azért időszerű, mert a jövőre kezdődő hétéves tervezési időszakra szóló Közop brüsszeli elfogadásának feltétele egy átfogó ágazati stratégia megalkotása. A források tervezett felhasználásában változatlanul kiemelt cél az európai tranzitfolyosók fejlesztése és a környezetbarát személyszállító eszközök beszerzése, de a jelenlegi ciklushoz képest több figyelmet kap a közlekedési módok összekapcsolása és az elővárosi közlekedés támogatása. Vasúton és közúton egyaránt fontos feladat a megkezdett fejlesztések továbbvezetése az országhatárig, a hálózat Budapest-központú szerkezetének fokozatos oldása, illetve a tárca szerint elő kell segíteni az országhatárokon átnyúló kapcsolatok feléledését és bővítését is. A Nemzeti közlekedési stratégia részeként elkészül az országos közúthálózat felújítási programja, a fő vasúti célkitűzéseket a szintén a stratégia keretében kidolgozandó Országos vasútfejlesztési koncepció eredményei alapján kell meghatározni. E dokumentumok együttese − egyebek mellett a stratégiai környezeti hatásvizsgálatot is beleértve − adja majd a 2014−2020-as Integrált közlekedésfejlesztési operatív program keretrendszerét, alapját.
Az Európai Unió közlekedéspolitikai törekvései szerint a fejlesztési források elosztásában a környezetkímélő alternatívák, elsősorban a vasút élvez előnyt a következő ciklusban. A közép-európai térség országaiban azonban fokozott gazdasági és társadalmi igény mutatkozik a közúthálózat bővítésére és minőségének felzárkóztatására is. Az itthoni fejlesztési tervekben a magyar szakpolitikák által is osztott vasútbarát megközelítés és a jogos közútfejlesztési elvárások között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt a tárca szerint.
