Pont került a mobiltelefon-társaságok, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) között régóta húzódó jogi huzavona végére, a cégek megtarthatják a tavaly elnyert − ám később bírósági üggyé vált − 900 MHz-es frekvenciát. A megoldás a központi költségvetésnek is használ, megmarad a pénz − információink szerint ugyanis ez is része volt az NMHH, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., illetve a Vodafone Magyarország Zrt. között nemrég született megállapodásnak.
A három társaság és az állami tulajdonban lévő MPVI Mobil Zrt. tavaly összességében negyvenmilliárd forintért szerezte meg az árverésre bocsátott 900 MHz-es frekvenciát, ám később bírósági eljárás indult, aminek − idén tavasszal a Kúria döntése alapján − az lett a vége, hogy sem az állami céget, sem pedig a jelenlegi piaci szereplőket nem illeti meg az elnyert sáv. A nyertesek ugyanakkor már befizették a rájuk eső részt a központi költségvetésbe, a Vodafone pedig elkezdte használni a frekvenciát. Ezzel hirdethette magáról, hogy 3G-lefedettsége jóval meghaladja a kilencven százalékot. A helyzet a Kúria döntése után feloldhatatlanná vált.
Később azonban újabb fordulatot jelentett az NMHH azon bejelentése, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben mostantól nem automatikusan hosszabbítják meg a cégek lejárt frekvenciahasználati jogosultságát, hanem − vélhetően − licit keretében nyerhették volna el a sávokat. Így meglepetés volt az MNHH minapi bejelentése, amely szerint megállapodott a cégekkel a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciák használatáról.
Egy új licit azért is lett volna nehezen kivitelezhető, mert a cégek frekvenciahasználata különböző időpontban jár le. Most azonban egységesítették ezeket, vagyis mindenki 2022-ig használhatja azokat, de a megállapodásba bekerült a bíróságot is megjárt 900 MHz-es frekvencia sorsa is.
A hatóság közlése szerint ezekből százmilliárd forint folyik be az államkasszába. Információink szerint az összeg több is, kevesebb is ennél. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a három társaságnak összességében 111 milliárd forint kiadást jelent a frekvenciák megszerzése, tehát elméletileg ennyivel gazdagodhatna a büdzsé, csakhogy a cégek tavaly már befizették a rájuk eső 30 milliárdot, ezzel tehát csökken(ne) a befizetendő összeg. Ám a tavaly elnyert frekvenciát 2027-ig használhatták volna a társaságok, az új helyzet viszont 2022-ig ad jogosultságot, így a 30 milliárdból lejön az öt év időarányos része, ami után tehát kevesebb mint száz, körülbelül 80-90 milliárd forint folyhat be a büdzsébe, mégpedig várhatóan legkésőbb szeptember végéig.
A negyedik társaság, az állami MPVI Mobil meglepően nem jutott frekvenciához, holott a bírósági eljárásban (amit a jelenlegi piaci szereplők indítottak az NMHH ellen, mert szerintük az MPVI jogtalanul szerzett a frekvenciát) kimondták, hogy a pályáztatást egységesen kell kezelni, vagyis e szerint az egész eljárás semmis.
