Nagy eséllyel az uniós jogértelmezést érintő politika áldozata lett az Európai Bíróság elé került, a magyar kiskereskedelmi különadót érintő ügy. A bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy a magyarországi kiskereskedelmi különadó összeegyeztethető-e a közösségi joggal − a konkrét esetben a Hervis sportszerlánc azzal érvelt, hogy a szabályozás hátrányosan különbözteti meg a külföldi és magyarországi tulajdonú vállalkozásokat, a multinacionális cégeknek több adót kell fizetniük, mint a franchise-rendszerben működő magyar CBA-nak. Az Európai Bíróság főtanácsnokának az ítélet előtt megfogalmazott indítványa szerint az adó − a felhozott érvek alapján − nem sérti a közösségi jogot, a hozzáadottérték-adót illetően azonban felmerülhetnek aggályok. Az eljárásban szokatlan, hogy a bíróság jellemzően a nemzeti bíróságok által feltett kérdésekre válaszol, kiegészítést és különvéleményt nemigen fűz hozzá.
Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a főtanácsnoki indítványon érződik, hogy bizonyos kérdésekben jogot kíván fejleszteni. Az eddigi tapasztalatok alapján az Európai Bíróság szűken értelmezte azt, hogy egy adónem hozzáadottérték-típusú vagy sem − vagyis sok esetben az adót kivető tagállamnak adott igazat, abban, hogy az új adónem nem minősül ilyennek, azaz nem ütközik közösségi jogba. Ezen változtatna most a főtanácsnok, aki az esetet arra használná, hogy a korábbitól eltérő gyakorlatra sarkallja az Európai Bíróságot. Dezső szerint azonban nem nagy a valószínűsége annak, hogy a testület eltérjen eddigi gyakorlatától. A Hervis pozíciója gyengült, az ügy azonban korántsem dőlt el, megtörténhet, hogy az ítélet végül teljesen eltér majd a mostani indítványtól. Ha a bíróság végül figyelmen kívül hagyja a főtanácsnoki indítványt, és szabálytalannak minősíti a különadót, az államnak azt vissza kell fizetnie a vállalkozásoknak.
