− Hogyan értékelné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 1-jén indult és augusztus végén záruló növekedési hitelprogramját (nhp) az MKB szemszögéből?

− Munkatársaink nem sokat aludtak az elmúlt napokban. Bár a kedvezményes hitelkonstrukciók június óta elérhetők, a dömping egyértelműen augusztus 20-a után kezdődött fiókjainkban. Több mint 600 szerződést kötöttünk ügyfeleinkkel. A kamattámogatást nyújtó első pillér teljes keretét sikerült felhasználnunk, a devizahitelek forintra történő átváltását szolgáló második pillért pedig felerészben.

− Utóbbi iránt miért volt kisebb az érdeklődés?

− Úgy gondolom, ennek elsősorban pszichológiai oka van. Azok a cégek, amelyek 290-es euróárfolyamnál még gondolkodtak a hitelfelvételen, 300 körül már visszarettentek. Ebből a szempontból is pech volt az elmúlt napokban tapasztalt forintgyengülés. A másik fontos tényező, hogy a jegybank összesen 81,78 milliárd forintot allokált az MKB-nak a programból, ám a két pillér között csak az utolsó hónapban nyílt meg a lehetőség az átcsoportosításra. Minden bizonnyal a teljes keretet sikerült volna eljuttatnunk a cégekhez, ha már a kezdetektől működik az átjárás a két pillér között.

− Jellemzően mekkora cégek szerződtek és mely régiókból, illetve ágazatokból?

− Ahogy arra számítottunk is, a stabil lábakon álló, biztató növekedési kilátásokkal rendelkező, a kkv-szektoron belül nagyobbnak számító vállalkozások csatlakoztak a programhoz. Míg korábban főként Budapest környékén, Közép-Magyarországon és a nyugati régiókban volt viszonylag élénk az érdeklődés a hitelek iránt, az nhp kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a kereslet kiegyenlítődött, és immár az ország minden területéről érkeztek megkeresések az MKB-hoz. Lényegesen kisebb volt azon cégek aránya is, amelyeket kénytelenek voltunk visszautasítani, mert nem láttuk biztosítottnak a hitel visszafizetését. Összességében pedig kisebb bedőlési aránnyal kalkulálunk az nhp esetében, mint más hitelkonstrukcióinknál. A hitelfelvételben az egyébként is aktív ágazatok képviselői jeleskedtek: az autó- és gépipari beszállító cégek, a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelők, feldolgozók. De vannak olyan ágazatok is, amelyek e program kapcsán lettek aktívabbak, ezek közül talán a logisztikai vállalkozásokat emelném ki.

− Várhatóan mire használják majd a vállalatok a felvett összeget?

− Jó jel, hogy sokan korábban nem tervezett, vagy tervezett, de átmenetileg elhalasztott beruházások finanszírozására fordítják a hitelkeretüket. Jellemző a növekvő forgóeszköz-finanszírozás is. Mindkettő esetében még sok a teendő, minden szerződőnek az igényelt összeget (vagy beruházásnál annak legalább 30 százalékát) szeptember végéig le kell hívnia, benyújtania a szükséges papírokat, számlákat. Sem a bankok, sem a programban részt vevő cégek nem ülhetnek a babérjaikon a következő hetekben sem.

− Az MKB a közeljövőben várhatóan további 120 milliárd forintot fordít a kis- és középvállalati szektor finanszírozására. Mik a terveik?

− Az nhp érezhető lökést adott a keresletnek. Szeretnénk meglovagolni ezt a hullámot, tovább erősíteni a programban kivívott erős pozíciónkat a kkv-hitelezésben, és az nhp-ból esetleg kimaradt cégek számára egyéb meggyőző, vállalkozásbarát konstrukciókat nyújtva kínálni pénzügyi megoldásokat.