Az európai menetrendnek megfelelően, viszonylag lassan, esetenként több szálon fut a Tobin-adó utódaként emlegetett európai tranzakciós adó bevezetése. Pontosabban a bevezetésével kapcsolatos ötletelés. Adózási kérdésekben fő szabályként az összes tagállam egyetértése és támogatása szükséges, ám most egy − az adózás területén − új, speciális formula van születőben.
Az úgynevezett megerősített együttműködés a teljes egyetértés és támogatás követelményét kerülné meg azzal, hogy legalább kilenc tagállam részvételével engedélyezné közös, uniós szabályozás kialakítását. Ez a szabály a támogató államok számára kötelező lenne, a többi pedig önként csatlakozhatna, aki viszont nem kér belőle, azt nem kényszeríti semmi a szabályozás elfogadására.
Jelenleg ezt a lehetőséget lovagolhatja meg az európai adó, amelynek alkalmazásával a pénzpiaci tranzakciókra vetnének ki 0,1, illetve a derivatívák esetében 0,01 százalékos adót. Ha legalább kilenc tagállam végül komolyan elkezdi a munkát, leghamarabb 2014 második felében állhat fel az új rendszer − mondta Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje. A támogatók között van Németország és Franciaország, utóbbi már be is vezette ezt a fajta adóztatást.
Magyarország nem tagja a támogatói körnek − összesen 11 állam vezetné be az adót. Az ok leginkább a hazánkban bevezetett tranzakciós illeték. Az ugyanis − ellentétben a francia példával − alapvető pontokon tér el az európai adó tervétől. Az európai verzió célja leginkább a piac szabályozása − valamelyest vissza kívánja fogni a spekulációs célú ügyleteket azzal, hogy nem a nyereséget, hanem a tranzakciót adóztatja −, a magyar viszont elsődlegesen költségvetési bevétel generálása. A tranzakciós illeték piacot szabályozó egyetlen eleme az lehet, hogy a készpénzfelvételt nagyobb adóval sújtja, de a legfontosabb eleme az, hogy mindig csilingeljen a kassza, ha pénzmozgás történik.
Ha létrejönne az európai tranzakciós adó, akkor annak harmonizációs jellege lenne − mutatott rá Dezső Róbert. Vagyis az áfához hasonlóan az volna az elv, hogy az adót bevezető államok más, pénzügyi tranzakciókat érintő adót ne alkalmazzanak, amit pedig alkalmaznak, az feleljen meg az egységes szabályozásnak. A központi szabály márpedig éppen nem a készpénzfelvételt és a szimpla utalásokat adóztatná, vagyis ezek sarcolását meg kellene szüntetni. Ez azt jelenti, hogy a mostani tranzakciós illetékből származó bevétel java része eltűnne. Az sem tenné vonzóvá az európai adó átvételét Magyarország számára, hogy a bevétel sorsa egyelőre nem tisztázott. Nincs elfogadott döntés arról, hogy az az utolsó fillérig a tagállamok büdzséjét gazdagítaná vagy valamekkora hányad az uniós költségvetésbe folyna.
Magyarország mégis meglovagolhatja a tranzakciós adót. A hatályos törvényben ugyanis szerepel egy passzus, amely szerint az európai szabályozás életbe lépésével Magyarország is elkezdi adóztatni az értékpapírügyleteket − mutatott rá Pethő Balázs, a KPMG szenior menedzsere. Ez azt jelenti, hogy az európai szabályoknak megfelelve vetne ki adót a tranzakciókra, ám − mivel azt saját hatáskörben teszi és nem a megerősített együttműködés keretein belül − megtartaná az európai szabályoknak meg nem felelő tranzakciós illetéket is. Pethő szerint az eredeti, 2014. januári bevezetés nem lesz tartható, a fő támogató Németország ugyanis választásokra készül, az adó kérdése így jegelődik. Legkorábban 2014 második felére állhat össze a tervezet, ugyanakkor nem sok minden indokolja az évközi bevezetést, így akár 2015-re is csúszhat a hatályba lépés.
Reuters
