A pontos számok nem ismertek, de az látszik, hogy az egy évvel ezelőttihez képest igen jelentősen megugrott a hitelek iránt érdeklődő vállalkozások száma − mondta lapunk érdeklődésére Szabó Balázs, az MKB Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. Igaz − állítja a szakember −, azok a cégek továbbra sem jelentkeznek, amelyek már egy éve is úgy érezték, hogy kevés esélyük van hitelhez jutni, mivel a feltételeknek inkább a jobban működő, leginkább középvállalatok tudnak megfelelni.
A megkeresések közel felénél ugyanakkor így sem jutunk el a szerződéskötésig − közölte Szabó, aki szerint ennek számos oka van: a végső feltételrendszer például elég komplex lett, így sokaknak okozott kellemetlen meglepetést, hogy egy forgóeszközhitel lehívásához milyen elvárásoknak kell megfelelni vagy hogy egy már megvalósult beruházást nem lehet ezáltal refinanszírozni. Olyan eset is volt, hogy az ügyfél meggondolta magát és végül egy másik bankot választott, ahogy olyan is, hogy maga az MKB nem fogadta be a hiteligényt, mondván, vélhetően nem lesz rá keret. Ezenkívül továbbra is előfordul a kockázati alapon való visszautasítás, miután a cégek nem felelnek meg a bank által támasztott feltételeknek − közölte az üzletágvezető. Ezt elkerülendő, vannak, akik igénybe veszik a különböző garanciaintézmények szolgáltatásait, ám Szabó szerint ez kevésbé jellemző: a programban inkább olyan cégek vesznek részt, amelyek önállóan is hitelképesek, nincs szükségük \"külső segítségre\" a hiteligényléskor.
Komoly változás van viszont a hitelcéloknál − hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató, majd hozzátette: amíg egy éve a legtöbben napi működésük biztosítására vettek volna fel kölcsönt, addig ma már egyre többen gondolkodnak fejlesztésekben. Az MNB a program indulásakor abban bízott, hogy eléri a 40 százalékot azon vállalkozások aránya, amelyek beruházáshoz, a növekedés beindításához használnák az nhp-t − az MKB-nál ez az arány jelenleg 30-35 százalék. Sokan az uniós támogatás mellé szeretnének önrészt szerezni ily módon, míg mások − igaz, kevesebben, mint korábban − ingatlanfejlesztésbe, esetleg -vásárlásba fognának − sorolta Szabó, aki szerint ugyancsak sokan vannak, akik kiváltanák meglévő hitelüket.
Az MKB Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a megnövekedett érdeklődéssel együtt sem fog elfogyni az MNB-től kapott teljes keret. Ennek oka, hogy a kettes pillér, azaz a devizahitelek kiváltása iránt az eredetileg gondoltnál jóval kevesebben támasztottak igényt. Bár a jegybank augusztus elején tett egy segítő lépést, mely szerint a kettes pillérbe kapott összegeket a pénzintézetek felhasználhatják az egyes pillérben is, de ezt csak korlátozottan sikerül kihasználni, mert a program hajrájában már nehéz az így \"felszabaduló\" keretet kihelyezni. Eredetileg 500 milliárd forintra lett meghirdetve a hitelprogram, ezt a jegybank a keretek leosztásakor 750 milliárd forintra emelte. A szakember szerint a végső lehívás valahol a két összeg között várható. Ez így is hatalmas lökés az évek óta zsugorodó vállalati hitelezésnek − emelte ki az ügyvezető igazgató.
Szabó Balázs arra számít, a hitelkereslet fennmaradhat az nhp lezárása után is. Egyrészt a bankoknak egyértelműen sikerült cáfolniuk azt a hiedelmet, miszerint nem szándékoznak Magyarországon és a kkv-szektorban hitelezni, másrészt azok a cégek, amelyek most elgondolkodnak a fejlesztésen, hitel felvételén, valószínűleg a jövőben sem fogják elvetni ennek lehetőségét.