A kormány már korábban elhatározta, hogy át akarja alakítani az uniós pályázatok lebonyolításáért felelős rendszert, mégpedig két lépcsőben − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Első lépésként az irányító hatóságok átkerülnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz, így például a szociális kérdések az EMMI, az energetikai és infrastrukturális kérdések az NFM, a gazdaságfejlesztési és regionális kérdések pedig az NGM alá fognak tartozni.
Már őszre várhatóak a változások
Az NFÜ maradék része megmarad a jelenlegi formájában, de már nem az NFM, hanem a Miniszterelnökség alá lesz rendelve − közölte Csepreghy −, így gyorsabban és hatékonyabban lehet elvégezni a minisztériumokon átívelő feladatokat, mint például az egységes eljárásrend kialakítását vagy akár az uniós pályázatokat érintő kommunikációt.
Mivel a rendszernek január elsejétől működnie kell, a kereteket már az ősz folyamán ki kell alakítani; ez nem azt jelenti, hogy 2014-ben már megszűnik a mostani rendszer − hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A változásokat az EU-val is egyeztetik, ám Csepreghy szerint az Európai Bizottságnak (EB) mindegy, milyen intézményi felállásban működik a rendszer − az ugyanis tagállami hatáskör −, annyit kértek, hogy ne szenvedjenek hátrányt a mostani kifizetések és a rendelkezésre álló tudás megmaradjon a következő ciklusra is. Ez utóbbival sem lesz gond a helyettes államtitkár szerint, ugyanis nemcsak a szervezeti egységeket, hanem az ott dolgozókat is átviszik az NFÜ-től vagy a Miniszterelnökséghez, vagy a szaktárcákhoz.
A VÁTI-tól az NTH-ig
Önmagában az NFÜ-nek a Miniszterelnökség alá kerülése nagyban átrendezi a tárcák közötti hatalmi térképet, az irányítási hatóságok horizontálissá tétele pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumot hozhatja erősebb helyzetbe. Ennek lebonyolításában potenciális új szereplő lehet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH).
A hivatal létrehozására a kormány 2011 decemberében tett javaslatot, gyakorlatilag a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. feladatát vette át. A nagy múltú várostervező szervezet 1998-tól a PHARE-programok végrehajtásában vett részt, azóta pedig egyre nagyobb súllyal jelentek meg nála más uniós támogatásokhoz kapcsolódó tevékenységek. A Napi Gazdaság információi szerint a VÁTI fokozatosan az NFÜ háttér-intézményeként működött − ez okozta vesztét is, vele együtt a VÁTI is célkeresztbe került. Az operatív programok kidolgozásában részt vevő szakmai apparátust a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus előtt viszont nem akarták veszni hagyni, ezért a VÁTI csapatának és a vezetőség nagy részének az NGM adott otthont, már az NTH keretein belül.
A hivatal egyelőre ugyancsak háttérintézményként, az operatív programok megírásán dolgozik, de ez a feladat hamarosan véget ér, és még nem tisztázott, hogyan működik tovább az intézmény. A gyors megalakulást övező bizonytalan időszakban még a módszertani központ szerepe is felmerült, hiszen az EU-s programokról jelentős tudás halmozódott fel, de a támogatások koordinálásának átalakítása is pozícióba hozhatja az erős szakmai apparátussal rendelkező, feladatot kereső hivatalt (lásd másik írásunkat is).
Pályázatok az állam kockázatára?
Ugyanakkor nemcsak a hazai, hanem az uniós rendszer is változik. A következő költségvetési időszaknak új háttérjogszabály-csomaggal és szabályrendszerrel vágna neki az EB − mondta Csepreghy. Erről már 2011 októbere óta folynak a tárgyalások, megállapodás a helyettes államtitkár szerint idén őszre várható. Az új operatív programok csak ezután nyerhetik el végleges formájukat, de már most is havi rendszerességgel egyeztetünk erről a bizottsággal − számolt be Csepreghy, hozzátéve: a legfontosabb, hogy sikerüljön meggyőzni az EB-t, Magyarország úgy is el tudja érni a 2020-ra kitűzött uniós célokat, ha a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Jelenleg arról zajlanak a tárgyalások, hogy melyik operatív programnak milyen prioritása lesz, ezekhez mennyi pénzt rendelünk, illetve ezek hogyan járulnak hozzá a közös célok eléréséhez.
Télen jó esetben már meg is jelenhetnének az első pályázatok, akkor is, ha az operatív programokat nem fogadta el a bizottság − véli Csepreghy, aki szerint nem arra kell számítani, hogy minden területen megjelennek a tenderek, hanem hogy kiírnak néhányat az állam kockázatára. Ha ugyanis nincs akkreditált program, akkor a magyar költségvetésnek kell eleinte helytállnia, ám ha később véglegesítik az operatív programokat, akkor a már meglévő kiírást be lehet abba emelni. Ennek megfelelően a \"kis kockázatú\" pályázatok jelenhetnek meg először, ilyen lehet a megújuló energiahordozók részarányának növelése, hiszen köztudott, hogy az EU 15 százalékra szeretné azt emelni.
