Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vonatkozó szabályozás hiánya miatt nem alakíthatók át − legálisan − ma Magyarországon a dízelüzemű járművek vegyes, gáz-dízel üzeművé. Az adminisztratív hiányosság az átalakított járművek szennyezőanyag-kibocsátásának mérését, illetve a kategorizálást érinti, a közlekedési hatóság is éppen a károsanyag-kibocsátás változásának kontrollálhatatlanságára hivatkozva nem engedélyezi a kettős üzemű dízelek futását.
A helyzet azonban változhat, értesüléseink szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szakértők bevonásával dolgozik a szabályozáson, amely ősszel léphet életbe, az elveket pedig ezt követően az egyes országoknak is saját jogrendjükbe kell majd illeszteniük. Nyugat-Európában, például Németországban és Ausztriában érzékelhetően bővül a gáz-dízel járművek aránya, ami arra utal, hogy a politikai szándék megléte esetén az emisszióra vonatkozó nemzetközi előírások nélkül is megoldható a legalizálás. Információink szerint míg itthon államtitkári szinten zajlik valamiféle szakmai konzultáció a kérdésről, a hatóság egyelőre nem mutat különösebb lelkesedést.
A kibocsátás a dízel-gáz átalakítással nem romlik − ez az elérhető módszerekkel is igazolható, bár a szükséges műszerek száma meg sem közelíti a kívánatosat (itthon jelenleg mindössze két-három ilyen működik). A világszerte irányadó standardok − mint az ugyancsak az UNECE vezetésével kidolgozott WHSC és WHTC tanúsítási eljárások − alkalmazásával monitorozható a szénmonoxid- és széndioxid-emisszió, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és szilárd részecskék kibocsátása is.
A szakirodalom szerint ráadásul a vegyes üzem mérsékli a károsanyag-kibocsátást, elsősorban a Magyarországon az egyik legtöbb egészségügyi problémát okozó szilárdrészecske-emisszó esetében. Az átalakított dízelek akár 20 százalékkal olcsóbban közlekedhetnek vegyes üzemben, amikor a motorban akár 70 százalék fölötti metánfelhasználási arány is elérhető, lpg-dízel üzemmódban pedig 30-40 százalék az eltüzelt gáz aránya.
Az átalakítás költsége sűrített földgáz (cng)-dízel üzemmódra 1,5−2 millió forinra is rúghat, míg a cseppfolyós pb-gáz (lpg)-dízel áttérés 500−700 ezer forintba kerülhet − vagyis mindenképpen jóval drágább egy ilyen beavatkozás, mint a benzines járművek átalakítása. Az lpg-dízel esetében azonban jóval csekélyebb megtakarítás érhető el a cng-hez képest, részben az alacsonyabb gázbekeverési arány és a magasabb árak miatt. Míg a teherautó- és kamionüzemeltetők számára érdemes lehet megfontolni − persze csak akkor, ha meglesz a szükséges jogszabályi háttér −, a kisáruszállító haszongépjárművek és személyautók esetében e szerint nem éri meg az átállás.
