Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mezőgazdaságon múlhat, mit produkál az idén a magyar gazdaság. Ez volt az egyetlen komponens az első negyedéves GDP-számsoron, ami érdemben hozzá tudott járulni a növekedéshez. Ezzel szemben a beruházások, szolgáltatások és a fogyasztás továbbra is esik, míg a külkereskedelem pozitív hatása halványul − derült ki a KSH részletes, második GDP-közléséből, amelyben a gyorsjelentés volumenszámain nem változtattak. Ez jó hír, ugyanis az elemzők egy része a beruházási visszaesés miatt arra számított, hogy módosítani kell az első negyedéves adaton.
Idén január−márciusban a mezőgazdaság teljesítménye az alacsony tavalyi bázisnak köszönhetően 12,3 százalékkal nőtt. Az ipar hozzáadott értéke viszont 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal csökkent. Az építőipar teljesítménye 4,2 százalékkal bővült, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.
Nem tud nőni a belső kereslet
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása a negyedévben 1,2 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nagy kiadási csoportok közül a közlekedésnél és az egyéb szolgáltatásoknál csökkent a volumen, míg az élelmiszereknél és a lakásszolgáltatásoknál stagnált. A beruházások visszaesése − a korábbi negyedévihez hasonlóan − 5,6 százalékos volt, mivel az építési beruházások továbbra is jócskán elmaradtak az egy évvel korábbitól. Ráadásul a feldolgozóipar beruházásai − több mint két és fél emelkedés után − jelentősen estek.
A torz növekedési szerkezet ellenére is optimista az idei kilátásokkal kapcsolatban Réczey Zoltán, a Buda-Cash Zrt. közgazdásza, aki szerint a gyenge első negyedéves beruházási adat után már az is jó hír, hogy a KSH nem módosított a GDP-számon. Továbbra is tartja 0,5−0,6 százalékos idei növekedési várakozását. Ennek elérése alapvetően két tényezőtől függ: egyfelől a mezőgazdaság következő két negyedéves teljesítményétől, amely − ha nem lesz valamilyen komolyabb természeti katasztrófa − a tavalyi gyenge bázis miatt segíti a növekedést, másfelől az európai konjunktúrától, amely az év második felében talán már élénkülhet. A felhasználási oldal első negyedéves teljesítményéből látszik, hogy féloldalas a kilábalás − véli Réczey.
Napi grafikonok
Az európai konjunktúra sokat számít
A külkereskedelem marad az egyik fontos motorja a gazdaságnak, és bár a negyedévben a beruházási és fogyasztási szegmens is esett, az utóbbinál a következő negyedévekben várható némi stabilizáció. Az elemző szerint ezt segíti a nyári rezsicsökkentés és az alacsony inflációnak köszönhető reálbér-növekedés, sőt Réczey szerint már vannak jelei a kiskereskedelem élénkülésének.
A torz növekedési szerkezet ellenére az MNB-nek nem kell változtatnia expanzív politikáján. A monetáris mozgásteret inkább a globális tőkepiac határozza meg, amely egyelőre bár támogató, a kamatvágásokkal egyre nő a forinteszközök sérülékenysége. Ennek, nem pedig az inflációs és növekedési környezetnek a hatására érhet hamarosan véget a kamatciklus. Az MNB növekedési hitelprogramjának hatásait nehéz számszerűsíteni, de mivel a keretet bővítették, a cégek az adósságkiváltás mellett forgóeszköz-beruházásokra is nagyobb arányban lesznek képesek felhasználni a forrást, ami Réczey szerint akár 0,5 százalékpontos növekedési hozzájárulással is járhat egy elnyújtott időhorizonton.
Nincs tartalék a büdzsében
A magyar költségvetés állapota nem enged teret egy olyan anticiklikus expanziónak, mint amilyenre Csehországban vagy Lengyelországban sor kerülhet − véli Gárgyán Eszter, a Citi elemzője. Úgy látja, hogy a büdzsét közvetlenül nem érintő módon próbálja majd serkenteni a gazdaságot a kormányzat, erre két eszköz áll rendelkezésre: a hatósági árszabályozás és a jegybanki ösztönzés. Az MNB-nek van még mozgástere az élénkítésre a belső kereslet gyengesége, a negatív kibocsátási rés, vagyis az alacsony termelői kapacitáskihasználtság és az inflációs nyomás eltűnése miatt.
A következő negyedévekre fokozatos javulást vár Gárgyán, aki szerint az év második felében 1 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság. Az idei első negyedéves számokkal kapcsolatban a Citi közgazdásza ugyanakkor megjegyzi: nagyon törékeny a növekedés szerkezete, főleg mivel a belső fogyasztás komponensei mind estek. Az alacsony bázis miatt viszont pozitív hozzájárulása volt a készletváltozásoknak.
Napi grafikonok
