Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben a várt szerény bővülés helyett a válság kirobbanása óta nem látott mértékben zuhant. Bár a bázishatásnak segítenie kellett volna a kilábalást, a rezsicsökkentés miatt a nagy beruházásigényű energiaszektor kiesése a legfontosabb az összetett okok között. A valószínűleg átmeneti kiesésnél is aggasztóbb lehet, hogy a feldolgozóipari állóeszköz-felhalmozás két és fél év bővülés után negatívba fordult, ami a növekedési szerkezet fenntarthatóságával kapcsolatban vet fel súlyos kérdéseket.
A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben 8,7 százalékkal esett az előző év azonos idő szakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek 3,8 százalékkal csökkentek − közölte a meglepően rossz adatot pénteken a KSH.
Meglepő visszaesés
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők előzetesen a beruházási volumen 0,5 százalékos éves bővülésére és az idén várható szerény növekedésére számítottak. Most a legtöbb modell frissítése kapcsán azt emelik ki, hogy valószínűleg idén sem lesz növekedés, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a rekord alacsony 16 százalékos szint alá is eshet. Az sincs kizárva, hogy a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatot szerdán részletes olvasatában lefelé kényszerül módosítani a statisztikai hivatal.
A nemzetgazdasági ágak többségében ugyanis továbbra is csökkenést regisztrált a KSH. A visszaesésen belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Valószínűleg a rezsicsökkentés hatására esett 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásainak volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mint arra a KSH is felhívja a figyelmet, e mögött a hálózatbővítések, -fejlesztések mérséklődése húzódott meg. A lakásépítések erőteljes visszaesése következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdaságiág-beruházásainak (ez a KSH hivatalos meghatározása) volumene 19,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A feldolgozóipar is a szégyenpadon
A legaggasztóbb jel, hogy az exportpiacra termelő feldolgozóipar két és fél év után először fordult csökkenésbe: az itteni beruházások 13,2 százalékkal maradtak el a tavalyi bázistól. A nagyobb súlyt képviselő ágazatok közül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban és a járműgyártásban. A szintén nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás beruházásai − a jelentős volumenű járműbeszerzések ellenére − 4,7 százalékkal voltak kevesebbek az első negyedévben. Továbbra sem bővültek az oktatás nemzetgazdaságiág- (14,8 százalék), humán-egészségügyi és szociálisellátáság- (20,2 százalék) beruházásai.
Emelkedést regisztrált viszont a KSH a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban, ahol a beruházási teljesítmény jelentősen, 34,7 százalékkal nőtt, bár − mint a hivatal is jelzi − ez az árvízvédekezéssel kapcsolatos egyedi nagyprojekteknek és a katasztrófavédelmi fejlesztéseknek volt köszönhető.
Több kell a növekedéshez
A beruházások érezhető növekedéséhez nem néhány nagyobb, egyedi, államilag finanszírozott tételre, hanem sok kicsire lenne szükség. Ahhoz, hogy ismét növekedést lehessen regisztrálni, még három összetevő hiányzik: a legfontosabb, hogy az európai konjunktúra ismét az élénkülés jeleit mutassa; másodsorban a magyar gazdaságpolitikának kellene a beruházók számára kiszámíthatóbb környezetet teremteni. Végül a kkv-szektor hitelezéséhez szükség lehet a jegybanki program továbbfejlesztésére − állítják szakértők.
Idén várhatóan két ellentétes irányú folyamat határozza meg a beruházások erejét. Egyfelől némi élénkülésre az elérhető uniós források növekedése miatt lehet számítani. Másfelől a vállalati szektor magánberuházásai aligha lesznek képesek nőni, mert a korábbi évek nagy autóipari fejlesztései lényegében lezárultak.
