Az európai vállalatok benyomásai szerint egyre intenzívebbek az adóhatósági áfaellenőrzések: jóval több ilyet végeznek, s ennek következtében a szankciók és bírságok is keményebbek, magasabbak. Ezek mögött nincsenek konkrét hatósági adatok, de a megkérdezett vállalatok kétharmada számolt be arról az Ernst and Young felmérésében, hogy nagyobb a hatósági érdeklődés az áfa iránt az elmúlt három évben. Ezzel párhuzamosan pedig az államok közti együttműködések is gyakoribbak lettek.
Nem meglepő, hogy az adóhatóságok igyekeznek rárepülni az áfacsalásokra, szabálytalanságokra − Magyarországon éppen úgy, mint az unió más országában. Nemzeti szinten, de a határon átnyúló ügyletek révén még inkább hatalmas összegek tűnnek el a költségvetésekből az áfavisszaélések miatt. Különösen a lánc- és egyéb, a szabályozás gyenge pontjait kihasználó, üzletszerű csalók okoznak károkat.
A hatékonyabb ellenőrzés érdekben a hatóságok egyre több speciális szoftvert vetnek be, amelyek könnyebbé teszik a kiválasztást − minden vállalatot nem lehet leellenőrizni, valamilyen szelekcióra szükség van. A kockázatelemző szoftverek azzal segítik a munkát, hogy gyanús vagy gyanúra okot adó elemeket keresnek a cég működésében, szokásaiban. Lehet ez egy tulajdonosváltás vagy akár hirtelen megnőtt bevétel, visszaigénylés, de ennél finomabb jelek is utalhatnak visszaélésekre. A cél nyilván az, hogy feleslegesen ne fusson köröket a hatóság olyan vállalatnál, ahol nem fog találni semmit − vagy csak nagyon keveset.
A magyar hatóság is alkalmaz ilyen támogató szoftvereket, emellett azonban a törvényhozás is segíti az áfabevételek védelmét. Az idén több módosítás is vonatkozik az áfaellenőrzéskre, tipikusan ilyen a pénztárgépek bekötése a NAV-hoz. Ezzel olyan plusz adatbázist kap a hatóság, amelyet beépíthet a már működő kockázatelemzésbe, de új lehetőségeket is ad. Emellett a cégeknek az idén új feladatuk is van: adott érték felett minden számláról úgynevezett összesítő jelentést kell készíteniük és azt továbbítaniuk kell a hatóságnak, vagyis a nagyobb beszerzésekről és értékesítésekről, szolgáltatásról tételesen be kell számolni. Az ügyletekről így két irányból is érkeznie kell adatnak − ha a kettő lefedi egymást, minden rendben, de a komoly eltérés akár ellenőrzést is jelenthet. Kérdés, mennyi csalás szűrhető ki ezzel − azok biztosan nem, amelyek soha nem voltak dokumentálva, vagyis a számla nélküli ügyleteket nem veszélyezteti ez az előírás.
