Nem lepte meg a szakembereket, hogy tizedik alkalommal is 25 bázisponttal lejjebb eresztette a kéthetes jegybanki kamatrátát az MNB Monetáris Tanácsa. Bár voltak olyanok, akik az 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartották, a többség szerint az óvatosság egyre indokoltabb. A nemzetközi környezetben ugyanis bármikor megfordulhat a szélirány, amire van esély a Fed likviditási programjainak közelgő berekesztésével. Bár a piaci árazások még 100 bázispontos ereszkedést jeleznek, elemzők szerint a fundamentális környezet nem teszi lehetővé, hogy tartósan 4 százalék alá szálljon a ráta.
Így is nagy a kamatelőny
Azért léphette meg az MNB a tizedik vágást, mert a magyar kamatszint nominálisan és reálértéken is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink (külső egyensúly, költségvetési hiány, infláció) nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jók − állítja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly szerint a tanács többször jelezte, hogy a kamatpolitika célja egyben a növekedés támogatása, így egészen addig, amíg a piac a kamatvágást erős vagy stabil árfolyammal, illetve a hosszabb lejáratú kamatok csökkenésével visszaigazolja, további kamatvágásokra számíthatunk.
Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását − ért egyet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, bár szerinte a piac erre a hónapra már 50 bázispontos kamatcsökkentést is beárazott.
Óvatosan folytatható
A sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, mivel az infláció az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat. Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de Suppan szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg a jegybank célját. Noha a piacok a következő három hónapra további 75, hat hónapra 100 bázispontos kamatvágást áraznak, a Takarékbank elemzője ennél óvatosabb prognózist ad, szerinte az év közepén az MNB 4 százalékos szinten szünetet tart. A hazai monetáris politika mozgásterét ugyanakkor növeli a túlzottdeficit-eljárás várható megszüntetése, így Suppan az év végéig a 3,75 százalékos rátát is elképzelhetőnek tartja.
A legnagyobb meglepetést az okozta volna, ha nem csökkent a jegybank − mondja Nyeste Orsolya, az Erste elemzője, aki szerint a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank az irányadó rátát, mikor fejeződik be a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus.
A Fed miatt érhet véget
A nagy jegybankok folyamatos likviditásbővítő programjaiból és a befektetők hozamvadász attitűdjéből a hazai forint- és állampapírpiac is tudott profitálni. Ugyanakkor az elmúlt héten közzétett Fed-jegyzőkönyv azt sugallta a piacok számára, hogy az amerikai gazdaság erősödésével párhuzamosan a likviditásbővítő program lassítására kell számítani, sőt az belátható időn belül véget is érhet. Ennek hatására a magyar piacon is megindult egy enyhébb korrekció, a 10 éves kötvényhozam az elmúlt napokban visszaemelkedett 5 százalék környékére. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy tegnapi aukcióján pedig − a szokásosnál visszafogottabbnak mutatkozó kereslet mellett − megállt a hozamszintek csökkenése.
Nyeste szerint ezek a tényezők azt sugallják, hogy a kamatcsökkenési ciklus alja már nincs annyira messze. Fundamentálisan nézve pedig a magyar külső adósság és devizaadósság még mindig magasnak számít, ami továbbra is indokolja a forint javára szóló pozitív kamatkülönbözet fenntartását.
Napi grafikonok
