Eddig az Európai Unió tagállamai többnyire csak a jogellenes adókikerülő magatartásokat üldözték, most azonban egyre inkább fel kívánnak lépni a formailag jogszerű, ám agresszív adótervezés ellen is. Becslések szerint mintegy ezermilliárd euró tűnik el évente az uniós országok költségvetéséből az ilyen magatartás miatt, ami nagyjából megfelel az EU 2014−2020-as időszakra szóló büdzséjének − hívja fel a figyelmet a Faludi Wolff Theis Ügyvédi Iroda.
A közelmúltban több hír is napvilágot látott arról, hogy vállalatok olyan adótervezést végeznek, amely révén otthon nem vagy alig fizetnek adót, ahol viszont jóval kisebb az adótétel, ott horribilis bevételeket mutatnak ki. Az USA szenátusi jelentése szerint például az Apple 44 milliárd dollár adót takarított meg azzal, hogy Írországba helyezte telephelyét. A Starbucks pedig egy néhány hónapja kirobbant botrány után ígérte meg, hogy a jövőben az Egyesült Királyságban is kimutatható adót fog fizetni. (Az Apple vagy akár a Google részéről ilyen ígéret egyelőre nem hangzott el.)
Michel Barnier, az egységes piacért felelős uniós biztos az e heti EU-csúcsot követően elmondta: mindenképp fel kell lépni az ellen, hogy a vállalatok nem otthon fizetnek adót, hanem ilyen-olyan ügyletek révén más, tipikusan alacsony adózású államban róják le a kötelező terheket, ahol nem is végeznek gazdasági tevékenységet. A biztos szerint erre 2015-ig megoldást kellene találni.
Nagy kérdés persze, hogy mit is lehet kezdeni ezzel a problémával. Az unió már korábban megpendítette, hogy a hasonló ügyeskedések kizárására egységesíteni kellene a társasági adó szabályozását, legalább egységes adóalapok kialakításával. Ezt több állam, köztük Magyarország is elutasította, Orbán Viktor most is megjegyezte: Magyarország nem támogat semmilyen adóharmonizációt, a versenyt ugyanis mindennél előbbre valónak tartja.
A társasági adózásban jelenleg a transzferárak szigorú ellenőrzése jelenthet megoldást. A társaságok úgy tudnak jelentős összegeket átcsoportosítani más államokba, hogy az ottani leányvállalatoknál mutatnak ki bizonyos bevételeket, illetve veszteségeket: a magasabb adóterhelésű államé a mínusz, az alacsonyabbé pedig a plusz. A leányok és más kapcsolt vállalkozások közti ügyletek révén mesterségesen generált jövedelemáramlás akkor szabályozható, ha az ügyleteket a piaci árakon kell megkötni. Vagyis, ha az anya kölcsönt biztosít a leánynak, akkor azt piaci kamattal kell adnia. Az ilyen árazások szigorú ellenőrzésével nehezebbé válnak az efféle trükkök, sokkal bonyolultabb és kevésbé jövedelmező a bevétel átcsoportosítása. Magyarország tíz éve kezdte az ilyen árazások vizsgálatát, szinte az elsők között. A kiterjedt és szigorú transzferárvizsgálatok sokat javíthatnának a helyzeten, bár megszüntetni nem tudnák az adóoptimalizálást.
