Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője
Az adat megegyezett az előzetes becslésemmel. Az ármérséklődést az üzemanyag- és energiaárak \"összeesése\" idézte elő, de a szolgáltatások drágulásának mérséklődése is hozzájárult a maginfláció csökkenéséhez. Csak a hatósági energiaár-csökkentés január óta egy egész százalékponttal mérsékelhette az árindexet, és mivel júliusban további adminisztratív vágások várhatók, a harmadik negyedévre 1,5 százalékig eshet az infláció. Ezt követően viszont − egyéb intézkedéssel nem számolva − 2,2 százalékig visszakapaszkodhat a mutató, ahogy a negyedik negyedévben néhány pozitív árhatást előidéző elem kiesik a bázisból. Az év második felében ismét akár a 3 százalékot is érintheti az index, ám nem lehet kizárni, hogy a választások közeledtével, akár a jövő év elején újabb rezsicsökkentő lépéseket jelentenek be. Mindez muníciót adhat a jegybanknak, hogy folytassa a kamatvágásokat, viszont fundamentális kockázatok nélkül nem lesz fenntartható a 3,5−4 százalék alatti kamatráta.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője
A hatósági árak továbbra is nyomottak és a rezsicsökkentés újabb felvonása az inflációt augusztus-szeptemberben újabb 0,3 százalékponttal mérsékli. Az idei nyárra az inflációs előrejelzést újabb jövedékiadó-emeléssel számolták, ám a kormány múlt pénteken bejelentett megszorító intézkedései között ilyen intézkedés nem szerepelt. Az idei inflációs előrejelzésemet lefelé módosítottam. A pénzromlás lassulását okozó fő tényezők rövid távon nem változnak lényegesen, így a következő egy évben az infláció várhatóan jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt lesz, sőt az év hátralevő részében a jegybanki toleranciasáv (2 százalék) alatti infláció várható. Az év végére 1,6 százalékos ütemet várok, míg a 2014. végi előrejelzésem változatlanul 2,9 százalék. Az átlagos éves infláció a friss prognózis szerint 2013-ban 1,9 százalék, 2014-ben pedig 2 százalék lesz.
Horváth István, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója
A történelmi mélypontra süllyedt infláció a nyár végéig a jelenlegi alacsony szinten maradhat, ami kedvező reálkamatot biztosít az alapkamat további csökkentése mellett is. A fogyasztói árak emelkedése az őszi hónapokban visszatérhet a 3 százalék alatti szintre, így tovább erősödhet az a tendencia, miszerint a befektetők a betét és a pénzpiaci befektetések mellett a rövid kötvény- és vegyes alapok irányába mozdulnak a magasabb reálhozam érdekében. A nyár végéig a jelenlegi 2 százalék közeli inflációs szint lesz jellemző, ősszel azonban visszatérhetünk a 3 százalék alatti értékekhez, az élelmiszerárak múlt év végi mérséklődésének bázishatása miatt. Ezt támasztják alá az inflációs előrejelzések is, amelyek a teljes évre vonatkozóan 3 százalék közeli áremelkedést prognosztizálnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
Az üzemanyagárak mind havi, mind éves összehasonlításban a vártnál jóval kevésbé csökkentek. A csaknem négy évtizedes inflációs mélypont ellenére óvatosságra int, hogy a ruházati termékek árai kissé nagyobb mértékben nőttek a szezonális hatáshoz képest, míg havi szinten emelkedtek a tartós cikkek árai is, ami a gyengébb forintra utalhat. Az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 2,1 százalékig nőhet, mivel az üzemanyagárak tavaly júniusban átmeneti mélypontot értek el. A további kamatcsökkentést támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre. A forint sérülékenysége óvatosságot indokol. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítás, valamint a javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatvágások a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra. Az év második felében ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítok, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra kockázatot jelentsen. További kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.
