Négy évtizedes mélypontra esett az infláció

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Elsősorban a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek meredek áresésének volt köszönhető, hogy az éves infláció áprilisban 1974 augusztusa óta nem látott mélybe, 1,7 százalékra esett. A KSH adatai szerint a legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak. Az idényáras termékek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (+3,4 százalék), az ilyenkor szokásosnak megfelelően. A háztartási energia ára nem változott a hónapban, míg az az üzemanyagokért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (+14,8 százalék) és a liszt (+14,3 százalék) ára. Csökkenés volt többek között a tojásnál (−20,8 százalék), a cukornál (−3,5 százalék) és a tejnél (−2,7 százalék). Az átlagosnál nagyobb mértékben (+10,8 százalékkal) emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások árszintje szintén átlag felett nőtt (+3,6 százalék), ezen belül a szemétszállítás 8,3, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkeknél és a háztartási energiánál árcsökkenés volt, a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent − azaz hatott a kormányzati rezsicsökkentési akarat.

Az inflációs célkitűzés rendszerének fennállása óta most először került a jegybanki 3 százalékos cél körüli egy százalékpontos célsáv alá az árindex. Antiinflációs hatása a globális nyersanyagárak csökkenésének volt, de a hazai recessziós környezet és a rezsicsökkentés is lefelé nyomta az árakat. A várakozások szerint a dohánytermékek árrésének növelése a nyár közepétől áremelkedést hoz majd, ami ellensúlyozhatja az eddigi, vártnál kedvezőbb adatokat. Ezzel együtt reális az esélye idén az infláció alullövésére. A rezsicsökkentés már eddig is 0,8 százalékpontos csökkenést okozott az árakban, de az egyéb hatósági áras termékkörben is a szokásostól elmaradó áremelések valósultak meg. Az idén még várható újabb rezsiköltség-csökkentés mintegy 0,2 százalékpontos hatású lehet. A szakemberek idén összességében 2,4 százalékos éves átlagos inflációt jósolnak, amelynek teljesülése komoly muníciót adhat a jegybanki ösztönzők fokozásához.