Inkább hangulatjavító hatásokkal számolnak az elemzők az MNB két hete indított növekedési hitelprogramjával kapcsolatban. A reálgazdasági célokat ezzel a monetáris eszközzel nehéz lesz közvetlenül elérni, de már az is nagy szó, hogy elfogadható intézkedésekkel próbálkozik a jegybank.
Az új MNB-hitelprogramnak a közvetlen hatása a kamatpályára valószínűleg nem jelentős − véli Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője. A közvetett hatást viszont abban látja, hogy a program mennyire mondható kockázatosnak, például mennyire alakít ki kettős kamatrendszert a gazdaságban az olcsó jegybanki forrás. A bejelentést követően jól látszott, hogy a hatások korlátozottak, ezért a korábbi félelmek csökkentek a piacon, ami a kamatvárakozások további eséséhez vezetett. Ez pedig megkönnyíti a további kamatcsökkentések piaci elfogadását − teszi hozzá az Erste szakembere.
Ha a bankszektornál maradó többletpénzt nem hitelezésre fordítják, akkor − jó piaci hangulatban − tolhatja a hozamszintet, vagy a tőzsdére is átkerülhet a forrás − jósolja Háda Bálint, a Quaestor szakértője. A program hatásaival kapcsolatban a közgazdász úgy látja, hogy az államkincstár kamatköltségeit közvetlenül tudta csökkenteni az MNB, ami kevesebb költségvetési kiigazítást tesz szükségessé, és segíti a növekedést. Ezen kívül − ha lassan is, de − a banki betét- és hitelkamatok is csökkenésnek indultak, ami szintén ösztönzi a beruházásokat. A pozitív hatás azonban igen limitált, hiszen a hitelkereslet- és a hitelkínálat-szűkének is a monetáris politikán kívül eső okai vannak, például a gazdaságpolitikát övező bizonytalanság, vagy a magas adóterhelés a pénzügyi szektorban, illetve az alacsony gazdasági növekedési potenciál.
