Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány a hétfői határidőre benyújtotta Brüsszelnek a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amelyben a makrogazdasági pálya a rég esedékes ráncfelvarráson esett át, hisz az közismert volt, hogy sem a 0,9 százalékos növekedési előrejelzés, sem az 5,2 százalékos infláció nem áll meg a lábán − ez utóbbi épp a kormány rezsicsökkentő akciója miatt. A növekedési prognózist ennek ellenére rendkívül szelíd mértékben, 0,7 százalékra vágta vissza a kormány, amely a következő években a gazdaság lassú élénkülésével számol − ám az elmúlt évtizedeben megszokott 3-4 százalékos gazdasági növekedés még látótávolságban sincs, ebből a szempontból a magyar gazdaság felzárkózása évtizedes késést szenved.
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
| GDP-változás | −1,7 | 0,7 | 1,9 | 2,3 | 2,5 |
| Áht-hiány | −2 | −2,7 | −2,7 | −2,2 | −1,3 |
| Államadósság | 79,2 | 78,1 | 77,2 | 76,1 | 73,4 |
| Infláció | 5,7 | 3,1 | 3,2 | 3 | 3 |
| Forrás: konvergenciaprogram |
A reálkonvergencia szempontjából már kedvezőbb a kép: az inflációs pálya csökken, a 2013−2016-os kitekintésben tartósan három százalék körüli pénzromlással számol a kormány − ami az infláció magyarországi történetében négy évtizedes mélypont, ugyanakkor ez még kevés a maastrichti kritérium teljesítéséhez. A kormány prognózisa szerint az infláció néhány tizeddel három százalék, vagyis a jegybanki cél felett marad 2016-ig.
Alacsony a strukturális deficit
Az államadósság csökkentése ugyan a kormányzati gazdaságpolitika fókuszában van, ám a nullához közeli növekedés miatt itt látványos csökkenés nem várható: a kormány azzal számol, hogy a tavalyi 79,2 százalékról 2015-re a GDP 76,1 százalékára csökken az adósságmutató, majd 2016-ra 73,4 százalékra.
Jobb a helyzet az államháztartási hiánynál, hisz már tavaly − meglepetésre, köszönhetően a kedvező önkormányzati egyenlegnek − a GDP két százalékára csökkent a mínusz − ami az uniós tagországok körében a 6−7. helyre hozta a magyar adatot. A kormány az első negyedévi számottevő hiány ellenére biztonsággal elérhetőnek tartja a 2,7 százalékos hiánycélt − ráadásul úgy, hogy ahhoz pótlólagos intézkedésekre sincs szükség − hangsúlyozta Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján. A strukturális hiány − amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az egyszeri tételekkel is korrigálja − a tavalyi 1 százalék után az idén a GDP 1,1 százaléka lehet és jövőre is 1,4 százalékos strukturális deficitet valószínűsít a program, ami messze elmarad a 1,7 százalékos céltól.
Napi grafikonok
Tízmilliárdos kockázatok az adóbevételekben
A kormány értékelése szerint az első három hónapban a deficit \"kedvezően alakult\", hiszen az éves hiány 56 százaléka teljesült, ami több évre visszamenőleg a legalacsonyabb arány, ráadásul a költségvetési hiány lefutása orrnehéz − olvasható a jelentésben. Ennek ellenére beazonosíthatóak kockázatok a 2013-as büdzsében: a pénzügyi tranzakciós illetéknél éves szinten 80 milliárd forintos elmaradás várható a 301 milliárdos tervhez képest. Varga a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a következményekről egyeztet a Bankszövetséggel, ugyanakkor arra tett ígéretet, hogy az illeték mértékét vagy akár az illetékmentesség felső határát nem emelik. A 80 milliárdos hiány a magánszféra tranzakcióinak átalakulása miatt alakult ki, a kincstári körben teljesítik a terveket.
| Hiánynövelő kockázatok | |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | −80 |
| Sertéságazat, fordított áfa | −10 |
| Közműadó | −5 |
| Makrogazdasági pálya miatt kieső adóbevételek | −164 |
| Hiánycsökkentő pozitív kockázatok | |
| Lakásépítési támogatás | 50 |
| Nyugdíjkiadások | 35 |
| Kisebb bérkompenzáció | 20 |
| Önkormányzati egyenleg | |
| Összesen | −154 |
| Országvédelmi Alap | 400 |
| Forrás: konvergenciaprogram |
Tízmilliárdos kieséssel jár, hogy az Európai Bizottság − egyelőre − nem hagyta jóvá a fordított áfafizetés bevezetését a sertéságazatban. Néhány milliárd forintos kiesést várnak a januárban bevezetett közműadónál (vezetékadónál) a bevallások alapján. A vártnál kisebb gazdasági növekedés és az alacsonyabb infláció miatt 60 milliárdos áfakieséssel számol a kormány. A kivát és a kisadózók tételes adóját a vártnál lényegesen kevesebben választották, ám ez kedvező a büdzsé szempontjából, hisz így a tervezettnél több eva, társasági adó és tb-járulék folyik be. Ezzel együtt az új makropálya miatt összesen 164 milliárdos kiesést valószínűsít a kabinett.
Nem jelent költségvetési kockázatot a felsőoktatás 50 milliárdos pótlólagos támogatása − ez kigazdálkodható a program szerint. Varga Mihály ugyanakkor kérdésre elmondta, hogy az e-útdíj (75 milliárdos) és az online pénztárgépek (95 milliárdos) bevételi kockázatát kezelhetőnek tartják − ezeket sem tekintik valódi kockázatnak.
A választások után is marad a szigor
2014-ben marad a 2,7 százalékos hiánycél, majd 2015−2016-ban már csökkenő deficittel tervez a program. Továbbra sem lesz béremelés a közszférában, ugyanakkor januártól elindul a pedagógus-életpályaprogram, amely a tavalyi tervek szerint évi 73 milliárdos többletkiadást jelent. A gazdasági környezet javulására számítva a kormány nem növeli tovább a közfoglalkoztatási programot − igaz, még nem ígér kiadáscsökkentést. Reálértéken tovább csökkentik az egészségügyben a gyógyszerkiadásokat, inflációval emelik a tömegközlekedés támogatását, s nem számolnak azzal, hogy a jegybanknak a 2013-as eredménye után tőkét kellene juttatni a büdzséből. A kockázatok 2014-ben mérséklődnek, így az idei 400 milliárd után mintegy 150 milliárdos (a GDP 0,5 százalékára rúgó) biztonsági tartalékot képeznek. A 2015−2016-os államháztartási folyamatok lassú konszolidációval, az adócentralizáció csökkentésével, a közszférában befagyasztott bérekkel járnak.
A kormány abban bízik, hogy az idén Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, erre mind a tavalyi, mind az idei számok feljogosítják a kabinetet. Az euró magyarországi bevezetése, illetve céldátum kitűzése nincs napirenden, ebben jelentős szerepet játszik az eurózóna válsága is − mondta Varga Mihály.
