Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A testület azért indított eljárást, mert úgy vélte, hogy a tavaly év közepén bevetett telefonadó − aminek keretében július 1-jétől sms-enként és percenként kétforintos adó terheli a telefonhívásokat − uniós jogot sért. A bizottságnak az volt a problémája a magyar kormány döntésével, hogy a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja. A költségvetés idén 44 milliárd forintot remél bevételként ebből az adóból.
A kormányt nem érhette meglepetésként a kötelezettségszegési eljárás, az Európai Bizottság ugyanis korábban hasonló indokokkal már kifogásolta a 2010-ben bevezetett telekom-, válságadót. Ebben az esetben az Európai Bizottság már előrébb is lépett, hisz tavaly októberben a telekomadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon. (Egy másik \"válságadót\", a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadót is vizsgálja már az uniós bíróság.) A távközlési válságadó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele volt, mértéke pedig sávosan emelkedett. A telekomadóból éves szinten 60 milliárd forint folyt be, a három év után ezt kiváltó − tavaly év közepétől életbe lépett − távközlési adóból is hasonló összegre számít.
Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak. Szakértők szerint abban az esetben, ha a bíróság is megerősíti a bizottság álláspontját, Magyarországnak vissza kell fizetnie a cégek által lerótt összeget.
