Fontos határidő volt 2012. december 31. azok számára, akik külföldön tartott, korábban nem adózott jövedelmet szerettek volna Magyarországra hazahozni. Ez a nap volt ugyanis az utolsó alkalom arra, hogy legalizálják az adózók a korábban külföldön felhalmozott adózatlan jövedelmüket, vagyonukat.
Ez az amnesztia a maga nemében a korábbi hasonló kezdeményezések előtt járt több tekintetben is: mindenekelőtt ez a változat felelt meg leginkább az adózói igényeknek. A most lejáró amnesztia legtöbb változata ugyanis anonimitást garantált az adózóknak, az adóhatósággal csak az ügyletet lebonyolító kereskedelmi bank állt kapcsolatban, és a banknak is csak összesített információkat kellett szolgáltatnia az adóhatóságnak. Korábban ilyenre nem volt lehetőség.
Vélhetően a névtelenség lehetősége eredményezte azt, hogy a korábbi amnesztiákhoz képest jóval nagyobb pénzösszeget mozgattak meg az adózók: a NAV információi szerint közel két év alatt 67 milliárd forintot, és ez az adat még nem tartalmazza a 2012. decemberi tranzakciókat, amelyek nagyságrendje vélhetően nem elhanyagolható. Az eddigi adatok alapján 6,7 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetés ezen a címen. Ez ugyan még mindig nem nevezhető kimagasló számnak, a korábbi amnesztiapróbálkozások viszont csak akkora bevételt hoztak, amelyek gyakorlatilag a költségvetés kerekítési különbözete közelében maradtak.
Összehasonlításképpen az elsöprő sikert arató 2010-es olasz amnesztia során 85 milliárd euró mozdult meg. Ezek alapján mindenki elhelyezheti Magyarország eddigi legsikeresebb amnesztiáját a térképen.
A kifehérített összegekre alkalmazandó adókulcs mértéke, a korábbiakhoz hasonlóan, tíz százalék volt. Ha összehasonlítjuk azzal, hogy jelenleg az egykulcsos adó 16 százalék, akkor a differencia nem is számottevő. Azonban ha ezek az összegek direktben kerültek volna be a magyar adóbevallásokba, amnesztia nélkül, akkor a legtöbb esetben a 16 százalékon felül 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is keletkezett volna. A különbség így már jelentős, arról nem is beszélve, hogy az amnesztia egyes változatai korábban elköltött és le nem adózott jövedelmeket is kifehérítettek.
A korábbi amnesztiákhoz képest a most kifutó változat rendkívül sokoldalú volt: gyakorlatilag bárhonnan, külföldi alapítványból, trustből, személyi egyesülésekből haza lehetett hozni pénzeket tíz százalék adóval. A \"hazahozatal\" talán nem is a legjobb kifejezés, ugyanis a legtöbb esetben az érintett jövedelmeknek még mozogniuk sem kellett, elegendő volt csupán az adót elutalni a kereskedelmi bank számlájára.
Kevés szó esett arról, hogy lehetőség volt egyéb vagyontárgyak transzparenssé tételére is. Magyar illetőségű magánszemély és bizonyos esetekben az általa alapított kft. vagy zrt. megvásárolhatott például tetszőlegesen alacsony áron, fizetendő adó keletkezése nélkül az általa irányított külföldi cégtől részesedéseket, ingatlanokat, illetve járműveket.
Ez ugyan közvetlenül nem eredményezett bevételt a költségvetésnek, azonban ennek hatására a hazahozott cégek (és eszközök) tulajdonosai felkerülhettek az adózási térképre, és egy esetleges jövőbeni profitfelvétel vagy például cégeladásból származó nyereség már Magyarországon adózik, mégpedig 16 százalékkal. Számomra egyetlen rejtély volt a szabályozással kapcsolatban: immateriális jószágra nem vonatkoztak a kedvező szabályok, azaz nem lehetett az offshore cégtől kedvező adózással megvásárolni például licenceket, védjegyeket, know-how-t.
A fentieket összefoglalva látható, hogy számos lehetőséget biztosított a jogalkotó a különböző jövedelmek és vagyonelemek kifehérítésére, és ezúttal a szabályok már jobban tükrözték az adózói igényeket, ami elsősorban a névtelenség biztosításával jelent meg. Az adózók, tanácsadók és a bankok azonban a közeljövőben nem számíthatnak hasonló szabályokra: a 2011-ben elfogadott gazdasági stabilitási törvény alapján ugyanis nincs lehetőség a tavaly lejárt lehetőség meghosszabbítására, és arra sem, hogy a külföldön heverő pénzek hazacsábítására a jövőben új amnesztiaszabályokat fogadjanak el. Vagy nem érdemes ilyen elhamarkodott kijelentést tenni?
