Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban inkább attól volt hangos a sajtó, hogy miként lehet adókkal egy-egy szektort vagy iparágat megszorongatni, az adórendszer nemcsak arra alkalmas, hogy megszorítson, hanem hogy kedvezzen is adott szektornak, iparágnak vagy bizonyos tevékenységet végző vállalatoknak. Ennek örvén pedig folyamatosan állnak elő adott szektorok újabb és újabb ötletekkel, amelyek szerintük javítanák a versenyképességet vagy egyéb módon járulnának hozzá a nemzetgazdaság javához.
Az állam maga is előáll hasonlókkal, kedvező és kedvezőtlen módosítások révén egyaránt. Kedvező a sporttámogatás, amelynek révén az idén 26, jövőre pedig ki tudja, hány milliárd forint kerül a támogatókhoz. Ezzel ez lesz a legjelentősebb adókedvezmény. Úgy igazságos persze, ha hozzátesszük: jelentős kedvezményt kapnak a szabad vállalkozói zónában fejlesztők és az energiahatékonyságot célzó beruházók is.
Az állam direkt kedvezményekkel is élhet, ebbe a kategóriába tartozik akár a kisvállalatok kedvező adóztatása, de még az alacsonyabb társasági adókulcs bevezetése is. Szektorsemleges, a munkáltatásban érvényesülő módosítás a pályakezdők, 55 év felettiek, gyedről, gyesről visszatérők és tartós munkanélküliek után járó kedvezményes adózás − az más kérdés persze, hogy visszahozza-e a rá költött több száz milliárd forintot az intézkedés hatása.
E kérdés megválaszolását általában a kedvezményért lobbizó társaságok, szervezetek jellemzően jótékonyan elkerülik. Néha persze számolnak is. A terméktanácsok folyamatosan komolyan lobbiznak az élelmiszerek áfájának további csökkentése érdekében. Jelenleg is a kormány asztalán van a terv, amely 26 termék áfakulcsának jelentős csökkentését tartalmazza, s ennek hatását változatlan fogyasztás mellett mínusz hatvanmilliárd forintban állapították meg. Ez borítékolja is a kormány hajlandóságát. A lobbi oka a várhatón elszálló terményárak csökkentése volt.
Az élőhalott állapotban lévő ingatlanszektorba és építőiparba próbálna lelket verni az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Azt nem tudni, mi okból időzítették javaslataikat épp az adóvita végére, így aztán sok esélyük nincs arra, hogy érdemben elővegye a kormány az ötleteiket. Egyik megjegyzésük inkább jogértelmezési kérdés. Nem egyértelmű, hogy jelenleg a fejlesztésekhez kapcsolódó közművek, közcélt szolgáló berendezések térítés nélküli átadása után keletkező áfa levonható-e, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettség − hangsúlyozta Takács Ernő, az egyesület elnöke, aki szerint ez a probléma elég sokba kerül a szektornak, bár az nem derül ki, mennyi ez a sok.
Ennél kézzelfoghatóbb az iparűzési adó rugalmatlan szabályozása, ami nem teszi lehetővé, hogy a bizonyos költségek levonhatók legyenek. Tipikusan ilyen a tulajdonos által megfizetett rezsiköltség, amelyet a tulajdonos a bérlőre hárít. Ezen költségek meghatározása nem egyértelmű a törvény szerint. Ami a nem realizált árfolyam-különbözetből származó eredmény kérdését illeti, itt veszteségről van szó. A fejlesztők sok esetben euróalapú hitelből építettek, s a hiteltartozás emelkedése nyomán veszteség keletkezett. Ennek azonban az idén már csak a felét lehet elhatárolni, ami kifejezetten rossz hír az érintetteknek. Az IFK ezért rövid távú kötelezettségként javasolja kimutatni a hosszú lejáratú hiteleket a könyvekben.
