Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lényegében az első, még a szakmai egyeztetés és az érvek ütköztetésére létrejött konferencia előtt, nyáron megfogalmazott formában fogadta el a Kúria Polgári Kollégiuma \"a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről\" szóló, általánosan alkalmazandó véleményét. Az anyag a hitelintézeti törvény értelmében elismeri az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a kamat, a költség és a díj tekintetében − kihangsúlyozva, hogy a változtatásnak akkor is automatikusnak kell lennie, ha az a fogyasztóra nézve kedvező. E tekintetben érthető, hogy minden olyan esetben megtámadható a hitelnyújtó lépése, ha a pénzügyi intézmény az egyoldalú emelés jogát anélkül köti ki, hogy a módosításra okot adó körülményeket az üzletszabályzatában előzetesen meghatározta volna. A pénzintézetek számára komoly gondot az a megállapítás okoz majd, hogy a polgári törvénykönyvre alapozva a kúriai vélemény leszögezi: önmagában nem elégséges, ha a pénzügyi intézmény az általános szerződési feltételekben az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a (hpt.-ben írt) követelményeknek megfelelő módon határozza meg. A testület szerint ugyanis a kikötés attól még minősülhet tisztességtelennek, hogy nem ütközik jogszabályba − például akkor, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sértő, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztóra hátrányos, tisztességtelen kikötéseket tartalmaz. Ezen megfogalmazás ugyanakkor szubjektív minősítésre ad lehetőséget a bíróságnak − miközben épp emiatt támadja az oklistát. Ráadásul érdekes helyzetet teremt a jogszabályon felüli tisztességtelenség elvének kimondásával, hiszen eddig jogi alapelv volt, hogy ha egy vállalkozás maradéktalanul betartotta a jogszabályokban előírtakat, akkor joggal bízhatott abban, hogy eljárása utólag is tisztességesnek minősül.
