Elképzelhető, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett szociális hozzájárulási adókedvezményt a kisvállalati adóra (kiva) áttérők is alkalmazhatják majd − legalábbis erre tett utalást Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Joint Venture Szövetség konferenciáján. A kivába december 20-ig lehet átjelentkezni, vagyis ha túlzottan elhúzza a tárca a módosítást, az érintett cégek elszalajtják a lehetőséget (az áttérésre év közben is van mód, ez azonban bonyolultabb, az adott évet ugyanis kettébontva kell kezelni).
Balog szerint a magyarországi adórendszer átalakítása befejeződött − azaz a munkáltatók már nem bízhatnak az adóterhek csökkentésében. Az általános adóterhelést illetően Magyarország ugyan a középmezőnyben van, ám a munkát terhelő adóknál az első vagy a második, Belgiummal \"versengve\" a címért. Az államtitkár szerint a magyar gazdaság rákfenéje a feketefoglalkoztatás, amely reményei szerint zsugorodik majd az új adónemeknek köszönhetően − a magyar gazdaság szerkezete miatt ugyanis a kis cégek számára megterhelőbb a munkára rakódó terhek megfizetése. A nagyobb vállalatoknál a költségek kisebb részét teszi ki a személyi jellegű ráfordítás, így ezek jobban ki is tudják gazdálkodni azt − kivéve persze, ha különadóval terhelik őket, illetve az iparűzési adó progresszívvá tétele szünteti meg a profitjukat.
Stockfresh
Balog szerint Magyarországon az adórendszer fő problémája, hogy a foglalkoztatók bejelentik-e alkalmazottaikat, megfizetik-e az adókat − pontosabban éppen az, hogy nem. Régiós összehasonlításban Magyarországon a minimálbér alatt foglalkoztatottak aránya két és félszer magasabb, mint Csehországban, de ez nyilván nem a valós helyzet − tette hozzá a politikus. Kérdés, mennyi idő alatt képes ezt elfogadható, de legalábbis kezelhető szintre alakítani az új rendszer.
A tárca minapi közlése szerint 500 ezer cég átlépésére számít, a cégek 90 százaléka belefér az új rendszerbe − 340 ezer bevallást benyújtó társaság mellett hozzávetőleg 250 ezer egyéni vállalkozás működik. Az egyéni vállalkozók között is elvétve lehet olyan, aki valamiért − például a túl nagy árbevétel miatt − nem illik bele valamelyik kategóriába, a cégek 90 százaléka pedig eleve kis- vagy mikrovállalkozás.
| 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Magyarország | 37,7 | 37,3 | 37,3 | 40,3 | 40,1 | 39,9 | 37,9 | 35,7 |
| Csehország | 36,3 | 36,1 | 35,6 | 35,9 | 35 | 33,9 | 34,2 | 35,3 |
| Szlovákia | 31,7 | 31,5 | 29,4 | 29,5 | 29,5 | 29,1 | 28,3 | 28,8 |
| Lengyelország | 31,7 | 33 | 34 | 34,8 | 34,2 | 31,7 | 31,7 | − |
| Szlovénia | 38,1 | 38,6 | 38,3 | 37,7 | 37,1 | 37,1 | 37,5 | 36,8 |
| OECD-átlag | 34,3 | 34,9 | 35 | 35,1 | 34,5 | 33,7 | 33,8 | − |
| *a GDP százalékában | ||||||||
| Forrás: OECD |
