November végére gyakorlatilag kiürült volna az egészségbiztosító gyógyszerkasszája, a kormány a múlt héten emelte meg az idei kiadásokat 30,3 milliárd forinttal, ugyanakkor plusz bevételi forrásról nem gondoskodott, vagyis a költségvetési hiány nőni fog. A gyógyszerkiadásokat idén már csökkentette a kabinet: a tavalyi 376,8 milliárd forinttal szemben az idei költségvetésben az erre elkülönített tartalékkal együtt 277,7 milliárd forintot terveztek, amiből szeptember végéig el is költöttek 237,6 milliárdot, így az utolsó negyedévre 40 milliárd forint maradt. (A keret kimerülése nem jelenti azt, hogy a gyógyszer-kereskedelem közvetlen veszélybe kerül, biztos finanszírozási háttér nélkül azonban előbb-utóbb feszültségek keletkeznek.)
A kormány októberben rendelte el az idei hiánycél tartásához szükséges zárolásokat az idei költségvetésben, akkor 133 milliárd forint kiadáscsökkentést, illetve bevételnövelést tervezett be. Előre látható volt, hogy a kiadáscsökkentés jelentős kockázatot hordoz, az idei költségvetési törvényben a kormány elhelyezett egy passzust, amely szerint bármikor megemelheti a gyógyszerkiadások összegét, anélkül hogy arról a parlament külön döntést hozna. Az idei költségvetést eddig nyolc alkalommal módosították.
A mostani döntés hátteréről lapunk kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapzártánkig nem adott tájékoztatást. A korábban megjelent közlemény szerint \"technikai emelésről\" van szó, amit az indokol, hogy a \"gyógyszertámogatás kiadásainak finanszírozására még idén várható 22 milliárd forint gyógyszergyártói befizetés elsősorban decemberben érkezik\". Ha azonban egy tervezett bevétel később folyik be, ahhoz nem kell a kiadási keretet növelni, a kincstár a különbözetet megfinanszírozza − a közlemény ellenére az államháztartás hiánya éppen 30,3 milliárd forinttal lesz magasabb. A kormány ezzel azt is elismerte, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett gyógyszerkassza sem tartható: a 30,3 milliárdos pluszköltéssel az idei kiadások 308 milliárd forintra rúgnak, a 2013-as büdzsében pedig 206 milliárd forintot szánnak erre a célra, a keretet 102 milliárd forinttal csökkentve − ennek mikéntjéről azonban a költségvetési törvény indoklása nem rendelkezik. A kiadáscsökkentés megkérdőjeleződése pedig újabb kockázatot jelent a jövő évi költségvetésben.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
