Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ugyan kifejezetten iparfejlesztési céllal egyetlen módosító indítvány sem érkezett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó törvényjavaslathoz, ám több más célú módosító révén még rendezhető az ipari parkok problémája. Mint korábban írtuk (Napi Gazdaság, 2012. október 24.), az új földtörvény tervezete megnehezíti nemcsak az új ipari parkok vagy nagyobb beruházások elindítását, hanem a meglévők fejlesztését is azzal, hogy kizárja a földvásárlásra jogosultak köréből az önkormányzatokat. (Zöldmezős beruházásokat ma is csak úgy lehet végrehajtani, ha magánszemélyek vagy önkormányzatok lépnek be köztes vevőként, a fejlesztők és az önkormányzatok közös tulajdonában lévő, ipari parkot üzemeltető társaságok sem jogosultak a területre eső termőföld megvásárlására.) Az új törvény ráadásul arról sem rendelkezik, hogy az önkormányzatok tulajdonában maradhat-e már megvásárolt földterület.
A múlt péntekig beadott képviselői módosító javaslatok között például az LMP-s Szabó Rebekáé alkalmas lehet arra, hogy legalább a jelenlegi állapot fennmaradjon. A képviselő ugyanis azt javasolja, hogy az önkormányzatok is kapjanak földvásárlási jogot, igaz, az indoklás szerint elsősorban foglalkoztatási céllal, szociális földprogramokra. Reményt jelenthet az ipari parkoknak a 204-es javaslat is, melyben több fideszes képviselő is azt szeretné elérni, hogy az iskolák, illetve az egyházak mellett önkormányzatok is vehessenek haszonbérbe termőföldet oktatási és tudományos, illetve foglalkoztatási célokra. Ugyanebben a módosítóban javasolják a Nemzeti Földalaptól független Nemzeti Birtokpolitikai Tanács felállítását is, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, illetve kormányhatározatban kijelölt beruházások esetén a fejlesztésekhez szükséges földterület biztosítása érdekében véleményt nyilvánítana a földtörvénnyel összefüggő jogi kérdésekben.
