Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napi grafikonok
Az elmúlt hetekben a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról folyik a vita, hogy a 2013-as magyar hiány a GDP 2,9 vagy 3,1 százaléka lesz − fogalmazott tegnap Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló a Századvég, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz közös konferenciáján. A Valutaalap magatartása sokkal \"korrektebb\", nem a tizedpontokon vitatkozik, hanem a folyamatokat vizsgálja, szemben az Európai Bizottsággal, amely pedáns könyvelőként pontosan három százaléknál akarja meghúzni a 2013-as hiányt − fogalmazott Varga. Szerdán eldől, hogy az EU mire jutott a számolással − mondta az IMF-főtárgyaló, utalva arra, hogy a bizottság ma hozza nyilvánosságra őszi gazdasági előrejelzését. Varga szerint a költségvetési hiány elcsúszását \"nem engedhetjük meg magunknak\" 2013-ban sem, különben 500 milliárd forint támogatástól eshetünk el.
Az államadósság finanszírozása kapcsán a politikus elmondta, Magyarország jelenleg gond nélkül tudja finanszírozni magát a piacról, a Fed és az ECB programjai miatt pénzbőség alakult ki − ez azonban nem adhat okot \"elkényelmesedésre\". Varga szerint Magyarországnak törekednie kell arra, hogy további biztosítékokat szerezzen az adósság finanszírozásához. A kockázati felár csökkenése azt jelzi, hogy a piac is kezdi értékelni a magyar kormány intézkedéseit, de a kedvező nemzetközi helyzet is segít. Továbbra is azt kell hangsúlyozni, hogy a magyar kormány továbbra is tárgyal az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, a magyar kormány továbbra is elővigyázatossági hitelkeretet szeretne − húzta alá a főtárgyaló.
Magyarország pénzügyi stabilitását a külföldi befektetők határozzák meg, a mostani kedvező trend annak köszönhető, hogy sok pénzt kell feltörekvő országokba tenni, ez az irány azonban akár néhány napon vagy héten belül is megváltozhat − mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A kamatcsökkentésekre utalva Duronelly kijelentette, ha a pénzáramlás bármilyen okból megfordul, akkor kiderülhet, hogy a mostani kamatszint alacsony. Csaba László közgazdász, akadémikus szerint egy kis, nyitott gazdaságban nem érvényes az a bevett megállapítás, hogy a kamatpolitikának alapvető hatása lenne a kínálati tényezőkre. A jegybanki politika az árfolyamokra lehet hatással, és ez fontos akkor, amikor az államadósság fele külföldi kézben van és a piaci szereplők nagy része külföldi. Heim Péter, Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint a kamatszintet le lehet vinni az infláció szintje alá, de az meglátszik majd a forint árfolyamán, véleménye szerint amíg ilyen \"őrületes mértékű\" a külső kötvényállomány, nem lehet és nem is szabad monetáris élénkítést végrehajtani.
