Aligha oldja meg a nyugdíjak finanszírozásának alapproblémáját a kormány legújabb terve, amely újabb kedvezményeket adna a nyugdíjcélú megtakarításokra. A tervek szerint a nyugdíj-előtakarékossági számla hároméves felhalmozási időszakát tíz évre hosszabbítanák meg, a biztosítások tekintetében pedig az egyszeri díjasok öt év, a rendszeres díjasok tíz év elteltével válnának kamatadómentessé a jövő évtől − mondta Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján. Lassan áll össze a kormány elképzelése a megtakarítások adóztatásának ügyében: egy-egy információ megjelenik, amely önmagában nagy jelentőséggel nem bír, ám talán mire a megszorító csomagot érintő javaslatokat is benyújtja a kormány a parlamentnek, már tudni fogjuk, mi a cél.
A biztosítások kedvezményének átalakítása mellett most a nyugdíjcélú megtakarítások is fazonigazításon mennek át − ezek szerint ezek meg fognak maradni. A tartós befektetési számla esetében annyi változás lesz, hogy zárt körben kibocsátott értékpapírok nem kerülhetnek a számlára, vagyis a saját cég részvényei nem kerülhetnek tartós befektetési számlára.
Mindezek persze nem pótolják azt a mintegy 3000 milliárd forintot, ami a magánpénztárak bezúzása révén kihullott a nyugdíj-finanszírozás rendszeréből. Ez a kiesés azért is aggasztó, mert a mostani rendszer nem lesz sokáig változatlan. A felmérések szerint míg most három aktív egy nyugdíjast kell ellásson, 15-20 év múlva már kettőt fog. Vagyis változatlan rendszer mellett a járadékok drasztikusan csökkennek.
Ezt elvileg az öngondoskodás javításával lehetne kompenzálni, ennek azonban egyelőre vajmi kevés jele van. Az OTP által számolt öngondoskodási index korábbi eredménye szerint az emberek szerint az állami nyugdíjból biztosan nem lehet megélni, de többen tartották valószínűbbnek, hogy lottónyereményből élnek majd, mint saját megtakarításaikból. Az index azóta romlott, de inkább finanszírozásbeli kérdés, az öngondoskodást már nem utasítják el annyian.
