Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A földműves definíció tervezett módosítása − földtulajdonos csak földműves lehet, aki legalább mezőgazdasági alapismeretekkel, szakképzettséggel és erről szóló bizonyítvánnyal is rendelkezik − áll Turi-Kovács Béla földtörvényhez beadott módosítójában. Mindez támogatható lehetne, hiszen a módosító indoklása szerint a mezőgazdasági alapismeretek oktatását az alapfokú iskolai képzésben kötelezővé tennék, az általános iskola elvégzését igazoló bizonyítvány pedig már a termőföldszerzésre jogosítana. A módosító viszont ennél erősebb megszorításokat is tartalmaz. Komoly terhet jelenthet minden, bérelt földön gazdálkodónak (őstermelő, családi gazdaság, vállalkozás), hogy a képviselő éves haszonbérleti díjminimumot vezetne be. Ez nem lehetne kevesebb, mint a \"földhöz kötődő támogatások 50 százaléka\". Az indoklás szerint nem megengedhető sem a haszonbérbe vevők, sem a haszonbérbe adók kárára elkövetett visszaélés. A haszonbérbe adók túlnyomó része kis földterület tulajdonosa, így a haszonbérbe adásnál szükséges, hogy törvény garantálja a jogos érdekeik védelmét. A haszonbérleti díj mértékének megállapításánál mind az európai uniós, mind a hazai földre vonatkozó támogatás mértékét figyelembe kellene venni.
A díjminimum bevezetése jelentősen megemelheti a haszonbérleti díjakat, főleg a régi, a \'90-es években kötött szerződéseknél. Különösen azon gazdálkodókat érintheti hátrányosan, akik sok kisebb parcellát, osztatlan közös tulajdonban lévő területet bérelnek. Esetükben felvetődhet, hogy ki tudnak-e gazdálkodni ekkora költségnövekedést. A módosítóban nem fejti ki a képviselő, hogy pontosan milyen földhöz kötődő támogatásokra gondol, így az is előfordulhat, hogy azonos településen azonos minőségű szántót bérlőknek eltérhet a bérleti díjuk attól függően, hogy a területalapú támogatás mellett milyen egyéb dotációra jogosultak. A módosító emellett újabb versenyelőnyt teremt a piacihoz képest egyébként is jóval alacsonyabb bérleti díjjal művelésbe adott állami földeken gazdálkodóknak.
Szintén nem javítja az aktív termelők tevékenységének tervezhetőségét a módosító azon része, amely szerint a haszonbérleti szerződés a bérbeadó halálával a gazdasági év végén automatikusan megszűnik. Turi-Kovács szerint erre azért van szükség, mert sok az idős bérbeadó, haláluk után a jogutódok pedig az új gazdasági körülményekhez igazíthatják a szerződéseket. Nem világos, mit kellene gazdasági év vége alatt érteni, másrészt a javaslat − főleg a törvény 2014 után hatályba lépő birtokméret-maximum előírásaival − teljesen kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodók hitelezhetőségét, beruházásaik megtérülését, mert tőlük független tényezőtől teszi függővé, hogy mekkora területen gazdálkodhatnak. Vagyis azok sem tudhatják biztonságban a befektetéseiket, akik a törvény hatálybalépése előtt kötnek 20 éves szerződéseket.
