Magyar kilátások: kétely és optimizmus

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Idén még teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám 2013-ra 3,7 százalékos deficit és tartósan növekvő államadósság várható Magyarországon − állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése, amelyet a Világgazdasági Kilátásokkal párhuzamosan tettek közzé. (Az IMF ennek összeállításakor még nem vehette figyelembe a kormány múlt pénteken bejelentett, közel 400 milliárd forintos kiigazító programját, különben akár a nemzetközi pénzügyi szervezet számítása szerint is három százalék alá csúszhatna a deficit.) A kormány korábban az idei költségvetésben 2,5, 2013-ra pedig 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt kívánt elérni, amit a múlt heti döntésével emelt fel mindkét évre 2,7 százalékra. A magasabb IMF-prognózissal kapcsolatban megkerestük az NGM-et is, ám a szaktárcát megelőzve Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány 2,7 százalékos hiányt vár, és \"teljesen természetes, hogy a saját számait tartja következetesnek és hitelesnek\".

A makropályát nézve viszont helyenként optimistább a Valutaalap, mint a magyar kormány. Az idei növekedési és inflációs adatokban nincs nagy vita, hiszen már az Orbán-kormány is belátta, hogy idén 1,2 százalékkal csökken a GDP, az IMF viszont csak egyszázalékos mínusszal számol. Az idei munkanélküliségi rátát mindkét prognózis 10,9 százalékra várja és az infláció megítélésében sincs lényegi eltérés. A 2013-as prognózisok összehasonlítása azonban meghökkentő eredményt mutat, ugyanis az IMF-é a derűsebb. A GDP-növekedést ugyan a magyar kormány becsüli 0,2 százalékponttal nagyobbra, mint a Valutaalap, ám az inflációs folyamatokban az utóbbi vár gyors esést jövőre, egészen 3,5 százalékos átlagig. A kormány viszont az uniónak a túlzottdeficit-eljárásban (EDP) küldött jelentésben azt fejtegette, hogy az infláció jövőre csak öt százalék közelébe csökkenhet, a várható élelmiszerársokk, a jövedéki adóemelések, valamint az áfaelkerülés elleni küzdelem eredményeként emelkedik az inflációs pálya. (Más kérdés, hogy a magasabb inflációs pályával a tervezhető adóbevételek is magasabban alakulnak 2013-ban.)

Ma már lassan csupán gazdaságtörténeti jelentőséggel bír, de érdemes megjegyezni, hogy a 2012-es költségvetés benyújtásakor a magyar kormány ez évre 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 4,2 százalékos inflációval és 2,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Jelen állás szerint ez utóbbit sikerült megközelíteni, ha a kormány valóban tartani tudja a megemelt 2,7 százalékos hiánycélt.

Mindezekkel együtt az IMF nem fest túl hízelgő lépet a magyar államháztartás helyzetéről: a költségvetés konszolidációja szerintük leáll, az adósságállomány csökkentése lelassul a tavalyi egyszeri ugrás után, amikor is a magán-nyugdíjpénztári vagyonból futotta a jelentős vágásra. A magyar kormány új becslése szerint az államadósság mértéke a következő években fokozatosan mérséklődik, az idei 78,3 százalék után jövőre a GDP 77,5 százalékára, sőt a gazdasági növekedés beindulásával 2014-re további 3,1 százalékpontos adósságcsökkenés várható − legalábbis ez derül ki a Brüsszelnek pénteken benyújtott beszámolóból. Az IMF viszont nem látja fundamentálisan megalapozottnak a tartós adósságcsökkenést: a tavalyi egyösszegű visszaesés után idén és jövőre stagnálást várnak, 2014 után pedig újból az adósságállomány ütemes növekedését jelzik. A Valutaalap szerint 2012-ben az adósságállomány 67,5 százaléka lesz külföldiek kezében − nem utolsósorban a korábbi EU/IMF-hitelnek köszönhetően −, ami kiugróan magas arány a Magyarországgal egy csoportban levő feltörekvő gazdaságokkal összehasonlítva.