Átmentek tegnap a parlamenten a kis adók

Az országgyűlés tegnap lapzártánk után szavazott az új, kisvállalkozások számára kitalált adókról, a tételes adóról és a kisvállalkozói adóról (kiva). A beterjesztett szöveghez az utolsó pillanatban nyúlt hozzá a költségvetési bizottság.

A kiva mégsem váltja ki az osztalék járulékát − az eredeti verzióban a kiva magasabb kulcsát részben kompenzálta volna, hogy a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. Így azonban komolyan utána kell majd számolni, tényleg kevesebb terhet jelent-e a kiva, mint a klasszikus társasági adóztatás, illetve az eva.

Eddig leegyszerűsítve akkor érte meg a kiva a másik két verzióval szemben, ha magas bérköltség mellett működött a cég − többet lehet nyerni a 11 százalék béreket terhelő adókülönbözeten, mint amennyit bukik a cég a 16 százalék adón. Az evával szemben az elszámolható költség a kiva előnye, ám ahogyan ennek mértéke csökken, úgy lesz jobb az eva. A korábbi verzióban lényegében a nulla költségnél lett jobb az eva, de most az osztalék járulékterhe miatt már csak adott költségszint felett jobb a kiva az evánál − ezt mindenkinek magának érdemes kiszámolnia.

Fontos, hogy az adóalap el kell érje a bruttó bért. Vagyis az üzemi és pénzügyi veszteséget nem lehet a bérköltség terhére elszámolni, s így akár lenullázni az adóalapot. A személyi juttatás után azért kell mindenképp megfizetni a 16 százalékot, mert ez kiváltja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Megengedi a rendszer a veszteség elhatárolását is, legfeljebb tíz évre.

A tételes adónál is lesznek változások. így megszűnik az a korlát, hogy egy cég nem számolhat el tételes adózótól származó számlát − ezzel büntették volna a munkaviszonyok céges szerződésekké alakítását. Az új verzióban elszámolható lesz a számla, de a cég egymillió forint kifizetés felett adatot kell szolgáltasson a tételes adózóról. Ha pedig a hatóság ellenőrzést kezd, a kis adózónak kell bizonyítania, hogy nem burkolt munkaviszonyról van szó.