Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány tegnapi ülésén megtárgyalták az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos magyar álláspontot, így azt a nap folyamán meg is küldték a Valutaalapnak − ennél többet azonban nem közöltek lapzártánkig. Mint ismert, a magyar kormány szűk egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy \"védőhálót\" kérve az IMF-hez fordul. A tárgyalások mind a mai napig nem kezdődtek meg, hiszen Budapest nem postázott szándéknyilatkozatot a nemzetközi szervezetnek, illetve az Európai Bizottságnak. Ennek ellenére júliusban az EU/IMF páros egy nulladik kört futott a magyar kormánnyal, ám az ismerkedési tárgyalások látható eredmény nélkül zárultak.
A tárgyalások folytatását a kormány októberre datálja, azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Fidesz évadnyitó frakcióülésén egy Facebookra feltett másfél perces anyagban jelentette be, hogy az IMF feltételei elfogadhatatlanok és a kormány nem kívánja 2008-as elődjének \"rossz\" IMF-megállapodását újrakötni, hanem \"jó\" megállapodásra törekszik. (Orbán az IMF − amúgy nem létező − levelére hivatkozva leszögezte, hogy a kormány elzárkózik a költségvetési egyensúly tartása érdekében mindennemű megszorító intézkedéstől, említve például a nyugdíjcsökkentéseket.) A héten aztán a frakció és a kormány is úgy határozott, hogy a 2013-as büdzsé célegyenesben levő vitáját fölfüggesztik, mondván, ha egy majdani IMF-megállapodás miatt módosítani kell, akkor arra legyen meg a technikai lehetőség.
A jövő évi költségvetésben − piaci konszenzus szerint − 400−600 milliárd forintos (a GDP 1,5−2 százalékára rúgó) lyuk van, kezdve a kormány munkahelyvédelmi programjának 300 milliárd forintos ellentételezésén, folytatva a jegybank 100-110 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevételével − amitől nemzetközi nyomásra visszakozni készül a kormány −, illetve azzal a 150-160 milliárd forinttal, amit a kormány az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől vár. A makropályában is véleménykülönbség van a magyar kormány és a külföldi elemzői álláspontok között, bár Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára kedden már úgy nyilatkozott, hogy a kormány kész elengedni a 0,1 százalékos idei GDP-prognózisát, ám kitart a 2013-as, 1,6 százalékos növekedés mellett (Napi Gazdaság, 2012. szeptember 19.). A makropálya kockázatai további százmilliárdos nagyságú bizonytalanságot rejtenek a 2013-as büdzsében és kétségek merülnek fel az e-útdíj 2013. júliusi bevezetésével kapcsolatban is (jövőre nettó 70 milliárd forintnyi bevételt várnak ettől).
A költségvetési lyuk betömésére kézenfekvő megoldás lenne az egykulcsos szja-rendszer felszámolása. Ezt javasolta mind az IMF, mind az Európia Bizottság, ám politikai okokból erre valószínűleg nem kerül sor. Mivel a jegybanki adó megtartása nem valószínű, nem kizárt, hogy a kormány a bankokra kivetett ágazati adó fenntartása mellett dönt − holott elvileg azt meg kell felezni 2013 januárjától. Emellett fel kell készülni a közszféra kiadásainak megnyirbálására is, bár az elbocsátások rövid távon nem hozzák, hanem viszik a pénzt.
