Nem látni a járulékcsökkentés fedezetét

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az NGM számításai szerint a kormány munkahelyvédelmi akcióterve 250 milliárd forinttal apasztja a költségvetés bevételeit − derül ki a Költségvetési Tanácsnak (KT) készített számításokból. Az akcióterv lényege, hogy célzott tb-járulék-csökkentésekkel segítené a 25 évnél fiatalabb, az 55 évnél idősebb, a tartósan munkanélküli vagy képzetlen munkaerő foglalkoztatását. Ugyancsak járulékkedvezmény járna a gyermeknevelési támogatásból visszatérő kismamák (kispapák) foglalkoztatása esetén. Emellett bevezetnék a mikro- és kisvállalkozások számára a kisadózók tételes adóját, valamint a kisvállalkozói adót. A munkahelyteremtő programot a kormányfő a 2013-as költségvetés beterjesztése után jelentette be, így annak pénzügyi alapjai nincsenek meg a büdzsében. Emiatt kérte a KT, hogy a program számításait mutassa be a kormány. A most nyilvánosságra hozott elemzés azzal számol, hogy a teljes program 280 milliárd forintba kerülne, ám ebből a költségvetési intézményekre eső rész 30,3 milliárd forint − így az 2013-ben nettó 250 milliárdba kerül.

Azonnal gyorsít a program

Ugyanakkor a tárca számítása szerint a a programnak azonnal lesz gazdaságélénkítő hatása, ami tovább mérsékli a költségvetési kiesést. Az NGM azzal számol, hogy az intézkedések hatására azonnal 0,5 százalékkal nő a foglalkoztatás és 0,5 százalékkal emelik a bért az érintett cégek. Az első körös makrohatás nyomán mintegy 220 milliárd forinttal nő a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme, 87,5 százalékos fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása 193 milliárd forinttal bővül − véli az NGM.

A háztartások növekvő fogyasztásának köszönhetően mintegy 33 milliárdos áfatöbblet és 5 milliárdos jövedékiadóbevétel-növekmény keletkezik. A vállalatok tőkejövedelme 184 milliárddal nő a NGM szerint, ez 5−8 milliárdos társaságiadó-bevételt jelent. Így összesen 77−80 milliárd forint adóbevétel keletkezne azonnal az akcióterv nyomán.

Százmilliárdos lyuk biztos

Az elképzelések finanszírozására a kormány a jegybankra kivetett tranzakciós illetéket, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelését jelölte meg. Csakhogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfői bejelentése szerint \"valószínűleg nem\" terjesztik ki a tranzakciós illetéket a jegybankra. A most a KT-nek elküldött anyagokból kitűnik, hogy elvileg az MNB befizetéseiből 106 milliárd forint keletkezett volna − igaz, az adó továbbhárításától Simor András MNB-elnök eleve elzárkózott, így a 2013-ban befizetett adót (vagy annak egy részét) 2014-ben veszteségtérítésként amúgy is vissza kellett volna fizetni az MNB-nek. Ugyanakkor a jelenleg érvényes 2013-as büdzsétervezet bevételi oldala számol az MNB-től is befolyó járulékkal − vagyis az hiányozni fog a büdzséből.

Továbbra sem látszik az adótöbblet

A kormány az utolsó pillanatban nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely 150 milliárd forinttal növeli a 2013-as áfabevételeket. Az ajándék pénz forrásául az adóbeszedés hatékonyságának növelését jelölte meg az alig pár mondatos módosítás − azonnal világossá vált, hogy pár perc alatt összedobott javaslatról van szó. Az NGM most a KT számára próbált részletesebb forrásokkal számolni − ám a háttérszámítások most is hiányoznak.

A tárca részint az idén bevezetett adóregisztrációs eljárásra hivatkozik, mondván: a cégek előzetes regisztrációjával kiszűrhetőek a csalárd céllal létrehozott cégek. További − nem számszerűsített − kedvező változást várnak a 2013 januárjától induló áfaösszesítő jelentés bevezetésétől − ezt a törvénymódosítást már ki is hirdették. A többi javaslat között szerepel az 1,5 millió forintnál nagyobb számlák kötelező elektronikus kiegyenlítése, de ide sorolható a fordított áfa bevezetése egyes mezőgazdasági terményekre is.