A felszámolás alá került cég beszállítói és partnerei mellett − akik legfeljebb abban bízhatnak, hogy a bennragadt pénzt mihamarabb behajthatatlan követelésnek minősíthetik − nem üzlet a felszámolás az adóhatóságnak sem, annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adótartozásokkal első helyen szerepel a követelési listán. A NAV napokban nyilvánosságra hozott részletes adatai szerint tavaly 4,4 milliárd forinthoz jutott az eljárások során − összehasonlításképpen: tavaly mintegy húszezer eljárás indult és több mint 35 ezer eljárás van folyamatban. Vagyis a hatóság egy ügy során átlagosan legfeljebb százezer forint nagyságrendben számíthat bevételre. A csődeljárásból származó bevétel még ennél is kevesebb, 2,4 milliárd forint volt, ám ha hozzávesszük, hogy évente legfeljebb pár tucat csődeljárás indul, ez nem olyan rossz teljesítés.
A teljes kintlévőség azonban ennek csaknem az ezerszerese volt tavaly. A 2270 milliárd forint összértékű hátralékállományhoz képest a végrehajtással, felszámolással beszedett pénz alig haladta meg a 330 milliárd forintot. Ezzel szemben 2011-ben a behajthatatlan követelések 340 milliárd forintot tettek ki. Az összeg ennél is magasabb lenne, az elévült ügyek által érintett behajthatatlan követelések értéke azonban 40 milliárd forintot tett ki. A tavalyi 2270 milliárd forint hátralék nagy része nem lesz behajtható, általánosságban pedig az évi több mint kétezermilliárd forint hátralék több mint kétharmada sohasem folyik be.
Ennek fényében komoly kihívást jelent majd a hatóságnak, ha valóban 150 milliárd forinttal kell javítania a beszedési mutatókon. Egyértelmű, hogy ezen a vonalon − vagyis a hátralékbehajtáson − nem lehet ekkora többletet teremteni, hiszen ehhez 50 százalékos javulást kellene elérni. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb bevétel mindig abból származik, amit az adózók önként befizetnek. A kényszerintézkedések, ellenőrzések − legyenek azok bármilyen hatékonyak is − az önként befizetett összeg töredékét érik csak el. Tavaly 8700 milliárd forint származott az önkéntes befizetésekből, s ennek csak 26-od részét tette ki a behajtás. Vagyis a 150 milliárd forint pluszt leginkább az önkéntes befizetéseknél lehet elérni. Kérdés azonban, ez csak az adóhatóság kompetenciája-e.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
