Néhány napja már feltehetően legalább 11 millió olyan mobiltelefon van Magyarországon, amelyet rendszeresen használnak − a legutolsó hivatalos adatok ugyanis a júliusi állapotot rögzítették, s akkor már csak nyolcezer kellett ahhoz, hogy az aktív sim-kártyák száma átlépje a 11 milliót. Bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetői létszáma már akkor is meghaladta a 11,5 milliót, de az aktívan használt kártyák száma − vagyis amelyen az elmúlt három hónapban hívást indítottak − 10,992 millió volt július végén. Ez pedig 12 ezres júliusi növekedés eredménye, vagyis ha ez a tendencia folytatódott, akkor augusztusban sikerült átlépni a 11 milliót. Az ütem a másfél évtizeddel korábbi havi több tízezerhez képest lényegesen mérséklődött, de a szakemberek szerint még mindig vannak tartalékok.
A mobilpiacot már jó ideje az internet húzza, júliusban is ez történt: ekkor hetvenezerrel, kétmillió fölé emelkedett azoknak a száma, akik rendszeresen használták e célra is a kártyájukat. A három mobilszolgáltató előfizetői az előző havi 1,982 millió után júliusban 2,1 millió GB adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,04 GB-ra nőtt.
Már nem az árakkal versenyeznek
A havi díjas előfizetéseket vizsgálva a szolgáltatók részesedése szinte alig változik, így a kezdetek óta élen álló T-Mobile a piacvezető, utána jön a Telenor, majd a Vodafone. A cégek pozíciója stabil, de persze sorra tesznek olyan lépéseket, amelyekkel igyekeznek azt legalább biztosítani: már nem kimondottan az árakban versenyeznek (ezeket a számtalan csomag miatt nehéz is összehasonlítani), hanem a szolgáltatásokkal, azok \"összerendezésével\". A legutóbbi időben például azt emelik ki, melyikőjük tette nagyobb területen lehetővé a legújabb negyedik generációs szupergyors (4G/LTE) szolgáltatás elérését, noha a felhasználók − megfelelő készülékek, csomagok és árak hiányában − még alig tartanak erre igényt. A készülékgyártók, a szolgáltatók részéről e téren feltehetően belátható időn belül változás következik be, hiszen meg kell hogy térüljenek a technológia fejlesztésébe vagy akár a magyarországi hálózatok építésébe beleölt tízmilliárdok.
Mi lesz a Postafonnal?
A cégek más módon is igyekeznek előfizetőket szerezni. Először a Vodafone lépett, amikor 2009 tavaszán a Magyar Postával szövetkezve elindította az első virtuális mobilszolgáltatást, a Postafont. Ezzel a vidéki lakosságot akarták megszólítani, főleg ott, ahol nincs jelen a közelben valamelyik mobilcég − posta csaknem mindenütt van. Ez sem volt azonban elegendő a szolgáltatás széles körű elterjedéséhez; úgy tudjuk, néhány tízezer Postafon-ügyfél van, de a Vodafone közvetve így is gyarapította ügyfélkörét és kihasználja a hálózat fölös kapacitásait.
A negyedik szolgáltató, az állami MPVI Zrt. megjelenésével megszűnhet a Postafon − vélik egyesek −, hiszen a Posta részvényese az új mobiltársaságnak, így azzal önnön konkurenciáját tartaná fent. (Bár egyelőre nem tudni, milyen stratégiát követ majd a negyedik cég, így azt sem, hogy szolgáltatása mennyiben fedné le a Postafonét, ami jellemzően lakossági hangszolgáltatás. Az új cég stratégiájának ismerete nélkül a másik három társaság nem nyilatkozik arról, hogy az MPVI megjelenése milyen hatással lehet a piacra vagy rájuk.)
A Vodafone nemzetközi gyakorlatot is követett az erősítés érdekében, amikor a Posta után egy szintén nagy elérést biztosító kereskedelmi vállalkozással szövetkezett. Az 50-50 százalékos részesedéssel megalapított Tesco Mobile 2012 februárjában kezdte meg a szolgáltatást, ez is főleg alacsony áraival csábít. A Magyar Telekom pedig egy másik konstrukcióban − háttérszolgáltatást nyújtva − állt a Blue Mobile mögé, ami a Lidl diszkontláncnál érhető el.
Mindent egy helyről
Az egyik folyamat tehát az, hogy a mobilszolgáltatók megpróbálják megszerezni a még \"csellengő\" ügyfeleket. A másik pedig az, hogy az alternatív távközlési cégek igyekeznek kielégíteni azt az igényt, hogy minden távközlési szolgáltatást el lehessen érni egy helyről: ehhez mobilcégekkel kell összeállniuk, ahogyan ezt legutóbb a UPC tette, amikor a Vodafone háttértevékenységével elindította saját márkás mobil adatszolgáltatását.
Erre az erősen telítődő, színes piacra akar most betörni egy újabb szolgáltató − annak idején ez még a harmadikként 1999-ben megjelenő Vodafone-nak sem ment könnyen, pedig akkor még nem volt ennyi készülék és a brit cég erős nemzetközi háttérrel lépett színre Magyarországon, szemben a most készülődő, tapasztalatokkal nem rendelkező vállalkozással.
