BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

ÁSZ: Nem kellett volna a gyors IMF-hitel

Az államadósság-kezelés állatorvosi lova volt a 2006−2011 közötti időszak, hiszen az államadósság jelentős mértékben megugrott − nem utolsósorban az IMF-hitel miatt. A tegnap publikált ÁSZ-jelentés szerint az államadósság kezelésének igénye nem indokolta az IMF-hitel gyors felvételét.

2012. augusztus 24. péntek, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az őszi parlamenti ciklus egyik slágertémája lehet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap publikált jelentése, amely a magyar államadósság kezelését vette szemügyre a 2006−2011 közötti időszakban. Mivel az adósság akkoriban ugrott meg − ekkor került sor az IMF/EU hitelfelvételre −, amúgy sincs sok dicsekedni való ezen az időszakon, ám néhány érdekes megállapításra jutottak a számvevők.

Az ÁSZ -jelentés összefoglalja, hogy 2006 után is folytatódott az állam eladósodása, a magas államháztartási hiány mellett az önkormányzatok és az állami cégek (MÁV) időnkénti konszolidációjának eredményeként. Ráadásul a válságot megelőző években az ÁKK és a finanszírozásért felelős Pénzügyminisztérium a forintkötvényekkel szemben az akkor alacsonyabb kamatozású devizaadósságot részesítette előnyben, ami a válság idején a forint leértékelődésekor visszaütött. Az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett.

Az államadósság az ÁKK Zrt. nyilvántartása szerint 2006 januárjától 2011 végéig 64,2 százalékkal nőtt (12 765,6 milliárd forintról 20 955,5 milliárdra). Az államadóssághoz kapcsolódó finanszírozási kiadás 2006−2011 között 6582,9 milliárd forint volt. Az ÁSZ-jelentés leszögezi: a devizaadósságot, illetve annak államadósságon belüli részarányát növelte a 2008−2009-es években az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól felvett 3550,8 milliárd forintnyi hitel, valamint az éves devizakötvény-kibocsátások duplájára emelése.

\"Az IMF-hitellel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírására úgy került sor, hogy annak lehívandó összegére, valamint a felhasználására vonatkozóan konkrét tervek nem, csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak. Az ÁKK Zrt. álláspontja szerint \'...az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét\'. \"Az IMF-hitelrészletek lehívásának időpontja és felhasználása alapján ezt az ellenőrzésünk is alátámasztja\" − olvasható a jelentésben. (Az IMF-hitelre 2008 októberében azért volt szükség, mert más forrásból a magyar állam akkor nem jutott forráshoz.)

A 2008 októberében nyélbe ütött 20 milliárd euró összegű hitelkeretből négy ütemben összesen 12,9 milliárdot hívott le a magyar állam. A hitelek visszafizetése a hitelminősítők leminősítései miatt 2012 után kockázatos lehet: az idén 3,3 milliárd euró, jövőre 3,6 milliárd (mintegy 1071 ezer milliárd forint), 2014-ben további 2,3 milliárd euró visszafizetése válik esedékessé.

PAPP ZSOLT

A forintkötvények maximális hozamai (százalék)
3 éves kötvény 5 év 10 év
2006 8,54 8,40 7,97
2007 7,81 7,46 7,16
2008 10,02 9,52 9,07
2009 11,37 10,78 10,46
2010 7,90 7,93 8,08
2011 8,44 8,72 8,78
Forrás: ÁKK, ÁSZ
Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet