Nem mondott le az NGM az MNB megadóztatásáról

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miközben a 2012-es költségvetés héthavi adatait látva elérhetőnek tűnik az idei hiánycél, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban továbbra is számos nyitott kérdést hagy válasz nélkül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca továbbra is számol a jegybank megadóztatásával, vagyis azzal a 80-100 milliárd forinttal, amely az MNB-re kivetett tranzakciós illetékből származna − közölte tegnap Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára. Az Európai Központi Bank (ECB) azonban utóbbi adónemet az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította, így az IMF-tárgyalások küszöbén a kormány nyilván nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a véleményt. Az NGM helyettes államtitkára szerint a kormány nem tervez a 2013-as költségvetés újbóli tárgyalásával, vagyis a bejelentett munkahelyteremtő program költségvetési hatásait nem vezetik át a fő számokon. A tervek szerint a szeptemberi költségvetési vitában már csak minisztériumi fejezeteken belüli módosításokra lesz lehetőség. (Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár kedden a HírTV-nek azt mondta, nem zárható ki, hogy a jegybank kikerül az illeték hatálya alól.)

A 2012-es költségvetés közben egész szépen alakul, hiszen a júliusi 80,2 milliárd forintos többletnek köszönhetően az államháztartás héthavi hiánya 437,5 milliárd forintra csökkent, ami az éves 576,2 milliárd forintos hiánycél 75 százaléka. Nominális értelemben ennél alacsonyabb héthavi hiány az előző Orbán-kormány alatt, 2001-ben volt, akkor a január−júliusi deficit alig 151 milliárd forintra rúgott, igaz, akkor járt a növekedési csúcsán a magyar gazdaság. Az államháztartás háthavi bevételei 7937 milliárd forintot tettek ki, ami 900 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a kiadások csak 256 milliárd forinttal nőttek.

A bevételek legnagyobb mértékben a személyi jövedelemadónál és az áfánál nőttek: az előbbi az adójóváírás eltörlésének, az utóbbi pedig a 2 százalékpontos januári emelésnek köszönhető. Látványosan visszaestek azonban a vállalati adóbevételek, a cégek a tavalyi azonos időszaki 610 milliárd forinttal szemben az idei első hét hónapban 536 milliárd forintot fizettek be. Csökkent a társaságiadó- és az evabevétel és szinte teljesen eltűnt a bankadó is, az első hét hónapban alig 6,4 milliárd forint folyt be az egész évre tervezett 187 milliárdból, miközben tavaly ilyenkor már 97,7 milliárd a kasszában volt. Az ok, hogy a bankok idén leírhatják a végtörlesztésből eredő veszteségeket. A júliusi számokhoz hozzájárult a Mol Nyrt. osztalékfizetése, a 21,2 százalékos pakett után 12,2 milliárd forint bevételhez jutott a kincstár a hónapban.