Januártól megalakulnak a járások, illetve a járási kormányhivatalok, amelyek az állami közigazgatás meghosszabbított kezei lesznek. A ma még az önkormányzati szervek (jegyző, polgármester, kivételesen ügyintéző) által ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődik, az ügyek zöme a 2013. január elsejétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül. A változások miatt az önkormányzatoktól a közigazgatási minisztériumhoz kerülnek a gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része, összesen mintegy 30 milliárd forint
További ötmilliárd forintot kap a szaktárca a járási hivatalok működtetésére − ez mindenképp többletkiadás az idei költségvetéshez mérten, így a járási hivatalok működtetése a 2013-as költségvetés jelenleg érvényes tervezete szerint 34,6 milliárd forintba kerül. A működési költségeken belül nyolcmilliárd forintra rúgnak a dologi kiadások − ezek egy része a következő években lefaragható, ám az nem valószínű, hogy a járási rendszer olcsóbb lehet a jelenlegi önkormányzati intézményeknél. (A közel 35 milliárd forintos keret csak a működési kiadás, ezen felül a hivatalokhoz folyósítanak mintegy 19,1 milliárd forintnyi segélyt − ám ez nem pluszkiadás.)
Januártól állami kézbe kerül a közoktatás: az évtizedeken keresztül fennállt rendszerben a bölcsődétől az általános iskoláig, számos esetben a gimnáziumig bezárólag az önkormányzatok voltak az oktatási intézmények gazdái − ugyanakkor a működtetéshez a települések állami, költségvetési támogatást kaptak. Januártól a közoktatási törvény változása miatt csak a bölcsődék és az óvodák maradnak települési hatáskörben, \"tulajdonban\" az iskolák fenntartása − és vezetőik kiválasztása − átkerül a kormányhivatalokhoz. Ez a rendszer már az idén számos településen feszültséghez vezetett, hisz a megyei fenntartású iskolák már idén állami kézbe kerültek, ahol a kormányhivatalok első dolga volt számos esetben új iskolaigazgatókat kinevezni.
A pénzbeli ellátások is kikerülnek a jegyzők, önkormányzatok hatásköréből, azokat is a járási, kerületi kormányhivatalokban ülő munkatársak látják el − így például az ápolási díjról, az időskorúak járadékáról és az óvodáztatási támogatásról is ott fognak dönteni. A jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben \"létalapként\" egyesülnek, ide tartozna a mostani foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély és a lakásfenntartási támogatás. A döntés indoklása az volt, hogy így lehet egységesíteni az ellátásokat és a döntéseket − mindenesetre a döntési helyzetben lévők és a kérelmezők fizikailag és az információáramlást nézve is messzebb kerülnek egymástól.
