Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kissé megkésve ugyan, de a nemzetgazdasági tárca a múlt hét végén nyilvánosságra hozta az útmutatóját az elvárt béremelésről, amely januártól érinti a munkaadókat és a munkavállalókat. Mint az közismert, januártól megszűnt az adójóváírás intézménye, ráadásul egy százalékponttal emelkedett a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék − e két intézkedés eredőjeként a havi 216 806 forint alatt keresők nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha bruttó bérüket megemelték. Az a munkáltató, amely az érintett alkalmazottak legalább kétharmadánál nem emeli a bruttó bért, a következő két évben nem kaphat a költségvetésből semmilyen támogatást. Az óra a munkaügyi ellenőrzés határozatától ketyeg. Ez esetben a határozat rögzíti, hogy nem történt meg az elvárt béremelés, ugyanakkor emiatt külön bírságot nem kell fizetni. Azon munkáltatók, amelyek meglépték a bérek felzárkóztatását, a szociális hozzájárulási adóból (korábbi nevén munkaadói társadalombiztosítási járulék) levonható adókedvezményt érvényesíthetnek: a nettó bérek változatlansága esetén a béremelések öt százalék feletti részének teljes költsége levonható.
Az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha minden érintett alkalmazott esetében megtörtént a nettó bérek szinten tartása, a kétharmados szabály csak a szankciók elkerülésére elegendő − hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatója. Az adókedvezmény igénybevételénél az alkalmazotti körbe nem csak az adott vállalkozás, hanem a belföldi kapcsolt cégek minden érintett munkavállalóját bele kell számítani. Az elvárt béremelést azon alkalmazottak esetében kell − és lehet − érvényesíteni, akik az adott cégkörben a 2011. november 1. és december 31. közötti időszak bármely napján munkaviszonyban álltak. Ugyanakkor ha minden alkalmazott esetében végrehajtották a bérek szintre hozását, akkor nemcsak a korábbi, hanem a 2012-ben belépett munkavállalók estében is igénybe vehető az adókedvezmény. A szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a cég nem minősül köztartozásmentesnek.
Több speciális szabály is van, hisz minden egyes cég vagy alkalmazott helyzete más, amennyiben a bérek függnek más adókedvezményektől vagy épp a pozícióváltás miatt bércsökkenéstől. Az egyéni vállalkozók helyzete részben speciális, hiszen saját bérük után nem vehettek igénybe adójóváírást, így ezen logika mentén most sem jár nekik adókedvezmény. Ugyanakkor a foglalkoztatottak esetében ugyanúgy érvényesíthető a kedvezmény, mint bármely más vállalkozásnál. A szükséges bérkompenzáció megállapításánál nem vehető figyelembe a munkavállaló által igénybe vett családi adókedvezmény.
A munkakörök változása gyakran jár a bérek megváltozásával, nem ritka, hogy nem emelkedés, hanem csökkenés történik. Az adókedvezmény megtartásához a munkakörváltozásból adódó bércsökkenés a 2011. évi átlagos munkavállalói állomány legfeljebb öt százalékáig tolerálható. Számos cég nem tudta végrehajtani az elvárt béremelést, hisz a gazdasági helyzet ezt túlnyomó többségben nem tette lehetővé: ugyanakkor év közben is végrehajtható a visszamenőleges hatályú emelés a szankciók elkerülése végett. Itt is van egy bökkenő: a visszamenőleges béremelést a 2012-ben kilépett munkavállalók esetében is végre kell hajtani!
