Az elmúlt időszak fejlesztési és fenntartási munkáinak köszönhetően kismértékben javult ugyan a közutak állapota, ám országos szinten nem éri el a megfelelő szintet − ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2006−2011 közötti időszak első félévét vizsgálva − mondta Makkai Mária felügyeleti vezető. A szakember azt is kiemelte, hogy a vasút esetében sem jobb a helyzet, bár a működés biztosított volt, eközben azonban folyamatosan növekedett a vasúttársaság hitelállománya.
Az említett öt és fél év alatt 3794 kilométeren újították fel az utakat, ez töredéke a 32 ezer kilométeres közúthálózatnak − tette hozzá Makkai. A beruházásokkal együtt sem javult azonban a közutak állapotmutatója, ráadásul a finanszírozásban forráshiány jelentkezett.
Az útfelújítások háttérbe szorultak, mert a fejlesztések (főleg a sztrádaberuházások) elsőbbséget élveztek; évente 2500 kilométert kellene felújítani, ennek forrásigénye 125 milliárd forint. Ehelyett évente 632 kilométeren történt felújítás és burkolatmegerősítés évi 28 milliárd forint (állami és uniós) ráfordítással. A szakmai elvárások szerint tízévente kellene felújítani az utakat, ezzel szemben Magyarországon 35 évente kerül rá sor. Az ÁSZ egyebek között azt javasolta a fejlesztési miniszternek, hogy az állami közutak fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését célzó előirányzat szerint rendelkezésre álló éves összeg fejezeten belüli elosztását gyorsítsák fel.
A vasúti közlekedés állami támogatása kapcsán pedig arra jutott az ÁSZ, hogy a jelenlegi gyakorlat nem ösztönzi megtakarításra a társaságot − mondta Podonyi László ellenőrzés-vezető. Ennek is következménye, hogy a MÁV például 2007-ben 111,6 milliárd forint tőkeemelésben részesült, a következő évben megkapta a MÁV Cargo eladásából származó 102,5 milliárdot és a rá következő években is hasonló támogatásban részesült. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az állami költségtérítések késése, rendezetlensége többletköltséget okozott a hitelkamatok és a halasztott beszerzések miatt.
Az Állami Számvevőszék szerint a romló pályavasút határozza meg az egész vasúti közlekedést, jelenleg a teljes, 7200 kilométeres vasúthálózat felén van valamilyen lassú jel, korlátozás, emiatt (is) minden tizedik vonat késik. A vizsgálat szerint a 2006−2008 közötti szervezeti átalakítások után sem csökkentek az állami támogatások, a MÁV és leányvállalatainak likviditási helyzete nem állt helyre, s megnőtt a vezetői beosztások száma, a humán költségek aránya 2007-ben 32 százalékkal, 2010-ben pedig 45 százalékkal nőtt. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a MÁV-csoport ingatlanjainak jogi helyzete 1993 óta rendezetlen.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
