Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2007−2008-ban kibontakozott világgazdasági válságban alaposan megtépázódott Magyarország, sőt: az országok közül elsőként került a fizetésképtelenség határára 2008 októberében, ezért néhány nap alatt IMF/EU/Világbank-hitelcsomag felvételére kényszerült a Gyurcsány-kormány. A kabinet unortodox politikája miatt kapott elsősorban bírálatokat ellenzékétől − még nem látszott, hogy az IMF-hitel bevett megoldás lesz a magyarnál komolyabb gazdaságok esetében is. Az akkor kritizáló mai kormánypártok arra valószínűleg végképp nem gondoltak, hogy ők is rákényszerülnek majd a IMF támogatására, azt követően, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter CNN-nyilatkozata szerint idehaza már véget is ért a gazdasági és pénzügyi válság.
A válság romboló hatását egyetlen magyar döntéshozó sem mérte fel, hiszen 2008 szeptemberében a 2009-es költségvetés vitája folyt a parlamentben, amely utólag teljesen illuzórikus makrofeltételezésekre épült. A javaslat még háromszázalékos gazdasági növekedést jósolt 2009-re a magyar gazdaságnak, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3,2 százalékára becsülték. A gazdasági növekedési prognózist egy hónapon belül 1,2 százalékra mérsékelték − ám még mindig pozitív tartományba tették, amikor már nyilvánvaló volt a magyar hitelválság. A veszélyérzet teljes hiányát tükrözi Király Júlia MNB-alelnök 2008. szeptemberi nyilatkozata, miszerint \"bár korai még pontosan megítélni, komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztónak, sem a piacnak nem kell számítania a hitelpiaci válság napokban megjelent újabb hulláma miatt\". A hitelmegállapodást egy hónapra rá hozta össze a magyar kormány és a jegybank az IMF-fel és az Európai Unióval, miután a piaci források bedugultak. Magyarország így 20 milliárd eurós hitelkerethez jutott, amelynek bő felét hívták le 2010-ig. Ezt követően újabb negatív módosításon esett át a büdzsé, az elfogadott változat már egyszázalékos recesszióval számolt − ebből végül 2009-ben 6,8 százalékos visszaesés lett. A következmények közismertek: a magyar gazdaság máig nem tudta kiheverni a válságban elkövetett hibákat, bár a 2010-es választás idejére sikerült a Bajnai-kormánynak konszolidálnia a hazai folyamatokat. A hatalomra került jobboldali kormány \"unortodox\", azaz unió- és tőkeellenes politikája azonban aláásta a kezdődő konszolidáció eredményeit.
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| GDP-termelés | 0,9 | −6,8 | 1,3 | 1,6 |
| Egyéni fogyasztás | −0,2 | −5,2 | −2,7 | 0,2 |
| Beruházás | 2,9 | −11 | −9,7 | −5,5 |
| Export | 4,2 | −12,7 | 16,8 | 10,2 |
| Import | 4,3 | −17,1 | 15 | 6,9 |
| Infláció | 6,1 | 4,2 | 4,9 | 3,9 |
| Munkanélküliségi ráta | 7,8 | 10 | 11,2 | 11 |
| Államháztartás (ESA) hiánya a GDP százalékában | −3,8 | −4,4 | −4,2 | 4,2 |
| Forrás: GKI |
