A jelek szerint a döntéshozók − fiskális szempontból legalábbis − jól lőtték be a chipsadó idén megemelt mértékét és az érintett termékek kibővített körét. Az idei első negyedévben ugyanis a bevallott népegészségügyi termékadó (neta) összege meghaladja a 2011. negyedik negyedévit, miközben a teljes hazai élelmiszer-, üdítő- és szeszesital-forgalom csökkent. (A KSH-nak a neta-termékekre lebontott kiskerforgalmi statisztikája nincs, ezért vettük viszonyítási alapnak − durva közelítésként − a fő árucsoportok forgalmának alakulását.) Eddig összesen közel 12,4 milliárd forintot vallottak be a gyártók az adóhivatalnak a neta tavaly szeptemberi bevezetése óta ezen a címen.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal lapunkhoz eljuttatott, a június 30-áig beküldött bevallásokat összegző adatai szerint a legerősebb hónapnak 2012 áprilisa és júniusa bizonyult, rendre 1,8 milliárd forint körüli összegekkel. A múlt havi növekedésben − a nyári szezonra való felkészülés mellett − a foci Eb is segíthetett, hiszen az üdítők, ízesített sörök és alkoholos üdítők gyártói mellett a snackipar is jóval több adót vallott be a májusihoz képest. Mindez azt is jelenti, hogy a korábban becsült négymilliárdos mínusznál akár kisebb is lehet az elmaradás a 2012-es költségvetésben szereplő 20 milliárdos neta-bevételi tervtől. Az év eddigi hónapjai átlagosan ugyanis 1,5 milliárdos bevételt hoztak, ennek alapján 18 milliárdos kalkulált éves bevétel adódik. A tavalyi terv is majdnem meglett, az ötmilliárdos előirányzattal szemben közel 4,7 milliárd forint folyt be.
Gyártói szempontból persze nincs szó sikertörténetről. Iparági forrásaink szerint ugyanis a sós snackek forgalma − amelyek neta-terhelése idén 200-ról 250 forintra nőtt kilogrammonként − tavaly ősztől kezdve gyorsuló üzemben csökkent. Az április−májusi eladások (amiben még nincs benne a foci Eb pozitív hatása) közel ötödével múlták alul az egy évvel korábbit, de hasonló a helyzet az ételízesítők esetében is. A 2012-es büdzsé 6829 milliárdos bevételi főösszegéhez képest aprópénznek számító neta felét az előre csomagolt cukrozott készítmények adják. (Ide tartoznak a 25 százaléknál több hozzáadott cukrot tartalmazó cukorkák, fehér csokoládék, rágógumik, sütemények, fagylaltok, jégkrémek, valamint azok a csokoládék, amelyek cukortartalma 40 százaléknál nagyobb, kakaótartalmuk pedig ennél kisebb.) Meghatározó még a sós snackek, ételízesítők és üdítőitalok súlya is, együttesen 45 százalékot tesznek ki. A \"mumusként\" emlegetett energiaitalok részesedése a bevételekből alig haladja meg az 1 százalékot.
