Sok sebből vérzik a 2013-as költségvetési javaslat

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem világos, mi volt a kormány célja a 2013-as büdzsé minden szempontból idő előtti beterjesztésével: az elmúlt napok történéseit nézve ez inkább bizonytalanságot és kétségeket vet fel az elemzőkben, semmint bármiféle stabilitást növelne. Még az idei költségvetés lefutása sem látható, eközben a Ház a 2013-as büdzsé kvázi végszavazására készül, hiszen a jövő csütörtökön a parlament várhatóan elfogadja a büdzsé főszámait − ezzel a minisztériumi kiadási kereteket is. Ezt követően az őszi \"valódi\" végszavazásig már csak arra lesz lehetőség, hogy egy-egy fejezeten belül 10-15 millió forintokat \"pakolgassanak át\" a képviselők. Ellenkező esetben újra meg kell nyitni a költségvetés vitáját, így végképp érthetetlenné válik a nyári beterjesztés. A jövő évi költségvetés bevételi oldala sehogy sem áll, hisz a miniszterelnök által elővezetett 300 milliárd forintos adó- és járulékcsökkentési programot még be sem terjesztette a kormány a parlament elé − ezt a jövő hétfőre ígérik −, így annak hatásait két nap alatt kellene átvezetni a 2013-as költségvetés tervezetén, ami újfent megkérdőjelezi a költségvetés megalapozottságát és tarthatóságát

Az MNB szakértői szerint a kormány által 2013-ra megcélzott 2,2 százalékos GDP-arányos hiány nem teljesíthető, a mostani becslésük szerint a deficit a GDP 2,8 százalékára rúghat; a 100 milliárd forintos országvédelmi alap (tulajdonképpen a makrogazdasági kockázati tartalék) eltörlésével a hiány 2,4 százalékra csökkenthető, így immár 2013 lenne a harmadik év, amikor a maastricthi három százaléknál alacsonyabb hiányt produkál Magyarország − állapította meg Baksay Gergely, az MNB makroelemzője, bemutatva az államháztartásról készült jelentésüket.

A magasabb hiány az MNB által feltétezett − a kormányénál kedvezőtlenebb − makrogazdasági pályából ered. A kabinet idénre 0,1, 2013-ra pedig 1,6 százalékos GDP-növekedést vár − szemben az MNB idei 0,8 százalékos GDP-csökkenésével és a jövő évre várt 0,8 százalékos növekedéssel. Az alacsonyabb növekedési pálya nyomán a jegybank szerint túlzóak az áfából, a társasági adóból, valamint az evából tervezett költségvetési bevételek. Az elektronikus útdíj féléves bevezetése is kockázatos, nem teljesíthető a 75 milliárdos bevétel, hiszen még a közbeszerzési eljárásokat sem írták ki. Ráadásul a bevezetésnek komoly költségei lesznek, így a bevétel alig 32,5 milliárd forint lehet az MNB elemzői szerint.

A gyógyszerkasszánál tervezett kiadáscsökkentő intézkedések nem fedezik még az ez évre tervezett csökkentéseket sem, így az MNB azzal számol, hogy nem tartható a gyógyszerkiadások szinten tartása 2013-ban, itt 15-20 milliárd forintos kiadási túllépés valószínűsíthető. A kamatkiadásoknál viszont optimistábbak a kormánynál − igaz, az MNB azzal számol, hogy 2012 őszén lesz az IMF−EU-megállapodás, így a hozamszintek csökkenhetnek, ami a kamatkiadásokban 25 milliárd forintos spórolásra teremtene lehetőséget.

A törvényjavaslat jogszabályi megalapozottsága nem teljes: nem fogadták el a tranzakciós adót, a biztosítási adót, az útdíjról szóló előterjesztést − sőt láthatóan még a költségvetés maga sem végleges − mondta az MNB elemzője. Baksay szerint a fő kockázat, hogy a 2013-as költségvetésben már most sincsenek szabad tartalékok. A céltartalékokat gyakorlatilag elköltötték, az általános tartalék pedig nem tekinthető szabad tartaléknak, azt ugyanis mindig elköltik a kormányok év közben az előre nem látható kiadásokra. A kockázatok többsége a magasabb hiány felé mutat. Az esetleges hitelmegállapodás elmaradása növelné a kamatkiadásokat. Nagy kockázatú az Európai Bíróság telekommunikációs különadóval kapcsolatban várható döntése is: a büntetés akár 200 milliárd forint lehet − ezt 2013-ban, vagy esetleg csak 2014-ben, kell visszafizetni a büdzséből a távközlési cégeknek.

További kockázatot jelent a kormány 300 milliárdos munkahelyteremtő akcióterve, mely még nem is szerepel a költségvetési tervben. A pénzügyi tranzakciós illetékből 282 milliárd forintot vár a kormány − ezt a feltevést az MNB elfogadta, annak ellenére, hogy nincs még végleges törvény. Ugyanakkor a hiánycsökkentő hatás alacsonyabb is lehet, hisz a Magyar Államkincstárra kivetendő százmilliárdos bevételi terv nem biztos, hogy tartható. Ráadásul az MNB-nél keletkező százmilliárdos veszteséget a költségvetésnek 2014-ben pótolnia kell − vagyis a 2014. évi büdzsé eleve 220-240 milliárdos lyukkal indít −, a jegybank ugyanis 2013-ra az árfolyamveszteségek miatt eleve 120 milliárd forintos mínuszt várt.