Olcsóbban is növelhető volna a foglalkoztatás

A kormányfő által hétfőn bejelentett, tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv nettó hatása csak akkor lehet pozitív, ha a járulékcsökkentés igazán hatékony lesz, azaz egységnyi bevételkiesésnek nagy a foglalkoztatási hatása − mondta Scharle Ágota, a Budapest Intézet (BI) szakértője a Napi Gazdaságnak. A hatékonyságot rontja, ha a kedvezményt olyan is kapja, akit enélkül is foglalkoztatnának, és az is, ha csak lecserélik egy dotált dolgozóra. A kedvezményezettek körét tehát erőteljesen szűkíteni kellene, különben felesleges sok milliárdot elkölteni.

A külföldi tapasztalatok szerint a járulékkedvezmények elsősorban azon csoportok esetében hatékonyak, amelyeket valamilyen tulajdonságuk miatt kockázatos munkaerőnek tartanak vagy átmenetileg nem képesek kitermelni foglalkoztatásuk költségeit. A kockázatos munkavállaló járulékkedvezménnyel olcsóbban \"kipróbálható\", ha pedig a pályakezdő megszerzi a kellő tapasztalatot, az 50 éven felüli bizonyítja hatékonyságát, megtartják kedvezmény nélkül is. A képzetleneket viszont csak akkor foglalkoztatják tartósan és a korábbinál nagyobb létszámban, ha nemcsak egy-két évig kerülnek kevesebbe.

A BI szerint a túl szűkre szabott támogatás stigmatizálhat, ezért kevés lesz a résztvevő, kicsi a hatás. Túl sok jogosult esetében viszont a program rendkívül drága lesz − a betervezett 300 milliárd forintból akár 290 milliárdot is feleslegesen költhet el a kormány. Az 50 éven felüli, tartós munkanélküliek foglalkoztatását célzó, EU-forrásból finanszírozott Start Extra évente 1-2 milliárdba került, és hatékonynak bizonyult, különösen az érettségivel sem rendelkező férfiak esetében. Jobb lenne a kedvezményeket az érettségivel nem rendelkezők csoportjára szűkíteni, akik tartós munkanélküliek és 50 éven felüliek vagy fiatal pályakezdők, elkerülve a felesleges \"cukorkaosztogatást\" − ennek fedezetét ugyanis el kell venni valahonnan − véli a szakértő.

A nagy foglalkoztatók, például a kiskerláncok sokat spórolhatnának a tervezett járulékcsökkentéssel, ha a már alkalmazásban állókra is vonatkozna a kedvezmény, ez esetben több száz ember járuléka csökkenne − kérdés, mire fordítanák az \"ajándék\" megtakarítást a vállalatok. Új munkahelyeket csak a piaci kereslet növekedése, esetleg üzletpolitikai célú fejlesztés generálhatna, ehhez vagy a vállalati kereslet, vagy a magánfogyasztás növekedése, esetleg az exportlehetőségek bővülése szükséges.

Ráadásul az emelt egyéb adók megsemmisíthetik a foglalkoztatáson elért megtakarítást. Minden ágazatot sújt majd például a tranzakciós adó. A kiskereskedőket ezenfelül a megemelt termékdíj, élelmiszer-felügyeleti díj, a \"diszkriminatív árképzés\" elleni tilalom érinti, a hírközlési ágazat pedig máris fizetheti az új telekomadót, pedig még ki sem vezették a korábbi válságadót, ami ágazati források szerint több ezer munkahelybe került − ennyit aligha hoznak vissza az új járulékkedvezmények. Scharle szerint rengeteg felesleges áldozat és adminisztrációs nehézség árán az egységes járulék − progresszív adó rendszerét az egységes adó − progresszív járulék váltaná, bonyolult kerülőutakon pótolva a minimálbér-emelés és az eltörölt adójóváírás miatti veszteségeket, a forrásul szolgáló speciális adók pedig nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyit a foglalkoztatási kedvezmények érnek.

A kismamák esetében a Start plusz igénybevétele nagyon alacsony volt, alig 3-5 százalék, ami arra utal, hogy itt más, erősebb korlátok is akadályozzák a munkába állást, leginkább a bölcsőde/óvoda hiánya − tette hozzá Scharle. Ahol tehát nem a munkavállaló költsége az alkalmazás fő akadálya, ott valószínűleg egyéb intézkedésekre is szükség volna.