Nem bújnak ki a (külön)terhek alól a pénzügyi szolgáltatók

Szakértők szerint alapjaiban hibás az a politikai álláspont, amely a banki különadók tranzakciós illetékként és biztosítási adóként történő fenntartását azzal az érvvel kívánja alátámasztani, mely szerint az érintett intézményeknek is hozzá kell járulniuk a közteherviseléshez, miután a hazánkban működő pénzügyi szolgáltatók az adóhivatali és egyéb statisztikák szerint is a legprudensebb adófizetőnek számítanak. A szektor tagjai a korábbi években nem rejtegették profitjukat, azt rendesen leadózták, s ezenfelül az államnak még az osztalékfizetések után is bevétele keletkezett. Ráadásul az érintett területen eddig is számos speciális terhet vezettek be, amelyet az érintett szervezetek természetesen fizettek. Ide tartozik a minden pénzügyi szolgáltató által fizetendő felügyeleti díj, de ugyanebbe a körbe tartoznak a pénzintézeteknél az Országos Betétbiztosítási Alapba történő befizetések is, amelyek most lehetővé teszik, hogy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet betétesei közel 30 millió forintos értékig napokon belül hozzájussanak a betétjükhöz a pénzt kezelő társaság csődje ellenére. A biztosítási oldalon ilyen költség a kártalanítási alapba fizetendő összeg, de a kártalanítási számla évenkénti elszámolása is ilyen költséget jelent. A biztosítók a kgfb-díjbevételük 0,5 százalékát fizetik évről évre azért, hogy a Belügyminisztérium adatbázisát használják a gépjármű-nyilvántartásban.

A hazai bankok, biztosítók az egyik legnagyobb beruházóknak számítanak, ennek ellenére egyikük sem kapott semmilyen beruházási kedvezményt sem itthoni tevékenységéhez − míg ez számos termelő (sőt újabban már szolgáltató) cég magyarországi megtelepedésénél megszokott. Sokak előtt ismert, hogy a szektor tagjai közül kerül ki Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója: az egyik gyorshitel-nyújtó korábban vállalkozóként dolgozó több ezer ügynökét vette alkalmazásba annak okán, hogy különben az érintettek nem lettek volna jogosultak készpénzes tranzakciókat bonyolítani. Összességében a pénzügyi terület cégei meghatározó foglalkoztatónak számítanak.

Komoly tételt jelent az összevetésben, hogy a pénzügyi terület − egyelőre legalábbis − tárgyi áfamentes szolgáltatásokat nyújt Magyarországon is − miként ez a világ legtöbb helyén így van. A fentiek okán viszont a bankok, biztosítók a számukra értékesített termékek és szolgáltatások áfáját nem tudják leírni, hiszen hiányzik az ellenoldali számla.

A lapunk által összeszedett adatok szerint a biztosítóknak például 25 jogcímen kell valamilyen közterhet teljesíteniük. A jövőre bevezetendő egységes biztosítási adó a sorok számát csökkentheti − a bankoknál ez ma még nem biztos −, ám az adóterhet számottevően növelni fogja. Szakértők szerint az a mindenkori kormányzat felelőssége, ha bármilyen újabb közteher bevezetésével igyekszik biztosítani saját költségvetési egyensúlyát, ám az ennek alátámasztására szolgáló érveknél − miként a mostani helyzet mutatja − illik körültekintőbbnek lenni.