Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar közgazdászszakmában sincs meg a teljes összhang az euróbevezetés feltételeiről, Magyarország csatlakozásáról és a valutaunió sorsáról, mégis a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Szemlével és Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen rendezett konferenciáján valamennyi előadó egyetértett abban, hogy a hazai gazdaságpolitika mulasztása és a nemzeti stratégia hiánya miatt Magyarország inkább távolodik az euró bevezetésétől. A konferencia apropója Oblath Gábornak, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete főmunkatársának és Neményi Juditnak, a Pénzügykutató Zrt. munkatársának közös tanulmánya volt (Napi Gazdaság, 2012. június 18.).
A szerzőpáros az elmúlt két évbenaz eurócsatlakozást illetően jelentős fordulatot tapasztalt a magyar gazdaságpolitikában. Neményi Judit szerint \"az EU-s követelményeket teljesen figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika szolgált indítékul, hogy végre kiszabaduljunk az unortodoxia fojtogató karmaiból\". A szerzőpáros megállapítása szerint Magyarországon folytatólagosan nem teljesülnek a valutaövezethez való csatlakozás feltételei, mivel erőteljes az együttmozgás az államháztartási egyenleg változása és az infláció között, ha az egyik közelíti a kritériumokat, akkor a másik távolodik, vagy fordítva. Ahhoz, hogy ez ne így legyen − hogy a maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumokhoz legalább közelíteni tudjon az ország −, gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Neményi a hazai krízist abban látja, hogy a most formálódó európlusz egyezmény valamennyi ajánlásával − ami az adórendszerre, bérpolitikára, foglalkoztatottságra, nyugdíjrendszerre vonatkozik − Magyarország következetesen szembemegy.
Vitatkozott a megállapításokkal Surányi György előadó, a CIB Bank igazgatója és Török Ádám akadémikus, akik szerint a mostani válság nem az egyes tagországok válsága, hanem rendszerszerű krízis, emiatt a magyar eurócsatlakozásnál a feltételek teljesítését nem érdemes elkapkodni. Surányi szerint a monetáris uniót eleve elhibázott volt úgy kialakítani, hogy ahhoz nem rendeltek gazdasági, vagyis fiskális és politikai integrációt. A közgazdász szerint már Maastricht is inkonzisztens vállalásokat kért a tagállamoktól, a mostani fiskális paktum receptje pedig egyenesen összeomláshoz vezethet, mert a gazdasági stabilitáshoz pénzügyi stabilitást rendel, ennek feltételéül pedig a költségvetési egyensúly szabványosított kialakítását követeli meg.
Közgazdászok úgy vélték, hogy muszáj lesz új szuverenitási formákat találni, mert a jelenlegi keretek között kezelhetetlenek a rendszerszintű egyensúlytalanságok. A szuverenitás problémájával kapcsolatban Török Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a választók aszimmetrikus informáltsága is korlátozóvá válhat, hiszen például a demokratikus felhatalmazással rendelkező görög pártok képtelenek a gazdasági korrekcióra.
