Az év első negyedében a szállított áruk tömege 11, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 3 százalékkal süllyedt. A nemzetközi áruszállítás volumenének egyszázalékos növekedésével, illetve teljesítményének kétszázalékos csökkenésével szemben a belföldi fuvarozás 19, illetve 7 százalékos visszaesést mutatott. Mindez alapvetően a meghatározó súlyú közúti szállítás nagymértékű teljesítménycsökkenésével magyarázható, miközben a vasút mutatói javultak.
A belföldi közúti áruszállítás volumene 22 százalékkal zsugorodott éves összevetésben, ám a képhez tartozik, hogy a belföldi fuvarok egy részét a 3,5 tonna alatti teherbírású járművekkel végzik, amelynek teljesítményét − az európai gyakorlatnak megfelelően − a KSH nem méri. Hasonló mértékben, ötödével esett az árutonna-kilométerben mért teljesítmény is, miközben nemzetközi viszonylatban csak egyszázalékos csökkenés következett be.
A volumen és a teljesítmény eltérő ütemű apadása azt jelenti, hogy jóval kevesebb árut szállítottak relatíve nagyobb távolságra. Az átlagos szállítási távolság 13 százalékkal nőtt, az egyre nehezebb piaci környezet viszont hatékonyabb fuvarszervezésre kényszeríti a szereplőket, így csökkent az üresen megtett utak aránya. A piac szűkülését az egyéni vállalkozók jobban megszenvedik, mint a társas vállalkozások. Előbbi kör teljesítménye 9 százalékkal csökkent, és miközben az üres futások aránya 25-28 százalék, addig a társas vállalkozások esetében csak 6 százalékos az apadás, 16-18 százaléknyi üres futás mellett. A külföldi és belföldi fuvarozási lehetőségek különbségeit az is jelzi, hogy míg az elsősorban a hazai piacon használt tehergépkocsik 415,4 ezer darabos, 2011 végi állománya egy százalékkal volt kisebb a 2009-esnél, addig a vontatóké bő 6 százalékkal, 50,3 ezerre nőtt. Előbbi járműpark átlagéletkora egy évvel, 11,2-re emelkedett, utóbbié pedig bő fél esztendővel 7,8-re.
Növekedést tudott felmutatni ugyanakkor a vasúti áruszállítás, a volumen három, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény pedig kilenc százalékkal nőtt éves összevetésben. A belföldi áruszállítás tömegének csökkenését a kivitel és a tranzitszállítás növekedése ellensúlyozta, miközben a teljesítmény belföldön is gyarapodott.
Több mint tizedével zsugorodott viszont a belvízi áruforgalom volumene és teljesítménye. A csökkenés főként a kirakások, azaz az importszállítmányok össztömege megfeleződésének (!) következménye, de igen jelentős, 14 százalékos a tranzitforgalom mérséklődése is. Nőtt viszont az exportszállítmányok volumene, 2012 első negyedévében 2011 azonos időszakához viszonyítva a dunai kikötőkben 88 ezer tonnával, 12 százalékkal több árut rakodtak be. A belvízi áruszállítás térvesztésében jelentős szerepet játszott, hogy a februári hideg következtében kialakult jégzajlás miatt több héten keresztül hajózási zárlat volt a Dunán. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból mindössze 8, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből pedig 9 százalék volt. A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 15 ezer tonna volt, ami négy százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
