A tegnap nyilvánosságra hozott májusi adatok szerint tovább folytatódott az államháztartási hiány növekedése, hiszen az ötödik hónapban a deficit 115,9 milliárddal nőtt, így elérte a 344,1 milliárd forintot. A májusi hiány 2005 óta az egyik legmagasabb adat, igaz, a áprilisi többlet is messze meghaladta minden idők legjobb adatát. Áprilisban például óriásit zuhant az államháztartás hiánya, a negyedik hónapban ugyanis az extra adóknak is köszönhetően 289 milliárd forintos többlettel gazdálkodott az államháztartás, így a négyhavi deficit tolerálható mértékre csökkent.
A folyamatok megítélését tovább árnyalja, hogy az öthavi hiány nominálisan 2001-ben volt ilyen alacsony, ám hogy tovább bonyolítsuk a képet, az is látható, hogy a január−májusi 344,1 milliárdos deficit az egész évre tervezett 576,2 milliárd forintos hiány 59,7 százaléka, ami meghaladja az időarányosan elvárhatót.
Májusban az államháztartáson belül a központi költségvetés 132,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 7,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 9,3 milliárd forintos szufficittel zártak.
A költségvetés bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 97 milliárd forinttal voltak magasabbak. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek − a társasági adó-, a cégautóadó-, általános forgalmi adó-, jövedéki adó- és személyi jövedelemadó-bevételek − haladták meg a tavalyi összeget. A kiadások azonban ennél jóval nagyobb ütemben, 190 milliárd forinttal lettek magasabbak a tavalyinál. A megugró kiadásokat az NGM az előző hónapokban ki nem fizetett közösségi közlekedési támogatások utólagos elszámolásával indokolta, de a minisztériumok sem fogták vissza kiadásaikat. A tb-alapok többlettel zártak, amit a növekvő tb-járulékbevételekkel, illetve a baleseti és chipsadóval magyarázott az NGM.
