Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság (EB) kedden − felülbírálva korábbi döntését − elfogadta, hogy Magyarország a jövőben is lehívhassa a kohéziós alapból a támogatásokat, miután az ország \"hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány kiigazításának érdekében\". Így Magyarország megkaphatja a korábban zárolt 145 milliárdos támogatást − jelentette be José Manuel Barroso, a testület elnöke. Az EB értékelése szerint elérhető idén a GDP 2,5 százalékos hiánya és 2013-ban a deficit a 3 százalékos maastrichti korlát alatt lesz, annak ellenére, hogy a makrogazdasági környezet enyhén romlik. Jövőre a testület 2,7 százalékos hiányra számít (pár hete még 2,9 százalékot várt), miközben a GDP az idei 0,3 százalékos visszaesés után egy százalékkal nő. Az EB szerint az egyensúlytalanság mértéke nem túlzott mértékű, de foglalkozni kell vele. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint a külföldi befektetések jelentős visszaesése és az államadósság mértéke kiemelt figyelmet igényel, ezzel csökkentve a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatát.
Az elemzésből kiderül, hogy Brüsszel egyrészt elismeri az Orbán-kormány eddigi kiigazító lépéseit − különösen az egyszeri intézkedések kivezetését −, másrészt a biztosok most még nem döntöttek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. Az indoklás szerint azért maradt az eljárás, mert a hiányszámok közel esnek a kritériumokhoz, valamint azokat részben egyszeri költségvetési tételek is segítik, ezért továbbra is figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. Az eljárás Magyarország ellen a 2004-es EU-belépés óta tart. Az EB azt is megjegyezte, hogy a költségvetési kiigazításhoz tartozó adóintézkedések az alacsony jövedelmű rétegeket hátrányosan érintik, így nem segítették a foglalkoztatás növelését. Az új adónemek sem maradtak ki a bírálatból, mondván, a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési adó bevezetése a 2013-as növekedés fő akadályai lesznek. Az utóbbit hátráltatja a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is.
Az EB több ajánlást is megfogalmazott a magyar kormány számára, amelyekben szorgalmazza a költségvetési hiány további csökkentését tartós intézkedésekkel, mindezt egy középtávú költségvetési program keretében. A javaslatok között szerepel az adminisztrációs terhek csökkentése, a foglalkoztatást segítő adóváltoztatások kidolgozása, a kiadáscsökkentő intézkedések közül a tömegközlekedés finanszírozásnak átalakítását szorgalmazzák. A bizottság azt is felhozta, hogy az átszabott Költségvetési Tanács nem nyerte vissza korábbi jogosultságait. Brüsszel bírálta a kormány oktatási elképzeléseit is, mondván, az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása ellentmond az uniós elveknek, ráadásul növeli a szegregációt.
| 2011* | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | |
| GDP (éves változás, százalék) | 1,7 | −0,3 | 1,0 | − | − |
| GDP a KP** szerint (éves változás, százalék) | 1,7 | 0,1 | 1,6 | 2,5 | 2,5 |
| Áht hiánya (GDP %-ában) | 4,3 | −2,5 | −2,7 | − | − |
| Áht hiánya a KP** szerint | 4,3 | −2,5 | −2,2 | −1,9 | −1,5 |
| Államadósság (GDP %-ában) | 80,6 | 78,5 | 78,0 | − | − |
| Államadósság a KP** szerint (GDP %-ában) | 80,6 | 78,4 | 77,0 | 73,7 | 72,7 |
| *tény, **konvergenciaprogram | |||||
| Forrás: Európai Bizottság |
