Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megint volt javaslat a kamatcsökkentésre (25 bázispont), de a túlnyomó többség a tartásra szavazott − árulta el az MNB monetáris tanácsa (MT) döntését követően Simor András jegybankelnök. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint az év végéig 6,5 százalékig süllyedhet a kamat, amihez az kell, hogy a nemzetközi környezetben hangulatjavulás álljon be, illetve hogy sikeresen záruljon az IMF-fel most kezdődő tárgyalás. Amennyiben az utóbbiban valamilyen váratlan fordulat következne be, a kamatemelés lehetősége sincs kizárva − vélik a szakértők.
Simor az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte: a kormány által benyújtott jegybanktörvény módosítása nem vette figyelembe az ECB összes kifogását. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban optimistább volt Simor, mivel szerinte a görögök megértették, hogy az euró feladásának hatalmas költségei lennének, de hozzátette: megvannak az eszközök egy esetleges görög kilépés negatív hatásainak kivédésére. A makrogazdasági pályával kapcsolatban a jegybankelnök megismételte azt a korábbi véleményét, hogy az előre jelzetthez képest gyengébb növekedés és magasabb infláció várható. Az indirekt adóemelések kifutása után a gyenge belső kereslet tompítani fogja az árakat, ami a jelenleginél alacsonyabb inflációs környezetet eredményezhet. A jegybank úgy látja, hogy a gyenge idei első negyedéves GDP-adatban (másfél százalékkal esett év/év alapon) szerepet játszott a bankszektor mérlegalkalmazkodása, a költségvetési kiigazítás, valamint a külső környezetben bekövetkező kedvezőtlen fordulat egyaránt.
Magyarország kockázati megítélése ott van, ahol egy hónappal ezelőtt volt − mondta az elnök. Az egy hónappal ezelőtti pozitív hangulatnak nem volt meg a folytatása: a forint és a cds nagyjából ott van, ahol akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét visszaadták − emelte ki kommentárjában Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is. A feltörekvő országok gazdasági növekedése − különösen Kínáé − érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti a magyar államkötvények iránti befektetői érdeklődést, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását − tette hozzá Duronelly, aki a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelésre számít.
Eközben a reálgazdasági folyamatok kamatcsökkentést indokolhatnának, de az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak erre lehetőséget − állítja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A magyar gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek. A legújabb adótervek pedig nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön − noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg \"átnézhet\" az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön − mondta a szakértő.
Az IMF-tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így sor kerülhet a kamatok csökkentésére, de ehhez az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat érdemben javítsa − állapította meg Suppan. A Takarékbank az év végére 6,5−6,75, a jövő évre 6 százalékos alapkamatot jósol, de az európai adósságválság eszkalálódása, illetve annak következtében a forint esetleges drámai gyengülése kamatemeléshez vezethet.
