Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tartást vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő keddi kamatmeghatározó ülésétől a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa, ám az év végéig a többség szerint 6,5 százalékra süllyed az alapráta. Továbbra is a kockázati prémiumok alakulása a meghatározó a Monetáris Tanács (MT) döntésében, amit a külső környezet és az IMF-tárgyalások is befolyásolhatnak.
A hosszú távú kamatpályára a görög válság eszkalálódása felfelé mutató kockázatot jelent. Ezen túlmenően a hazai költségvetési intézkedések konkrét paramétereitől függően júniusban változhat az inflációs és a növekedési előrejelzés − amikor a legfrissebb inflációs jelentését publikálja az MNB −, bár ennek irányáról eltérnek az elemzői vélemények: van, aki szerint hosszú távon csökkenti, mások szerint viszont növeli a kockázatokat a Széll Kálmán terv 2.0 intézkedéscsomagja.
Az áprilisi kamatvárakozásokhoz képest nem lát érdemi eltérést Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Továbbra is a pénzügyi stabilitás kap elsőbbséget az inflációval szemben a kamatdöntésben, bár az inflációs kockázatok növekedése óvatosságra inthet. A szakember szerint a Széll Kálmán terv 2.0 az infláció emelkedéséhez vezet idén és jövőre is és egyes MT-tagok nyilatkozatai is megerősítik, hogy az EU/IMF-megállapodás előtt nem valószínűsíthető kamatcsökkentés. Ha a tárgyalások problémája megoldódik és a globális piaci helyzet nem mutat jelentős romlást, a magyar eszközöktől várt kockázati prémium csökkenhet − tette hozzá Jobbágy, aki szerint a legfrissebb inflációs folyamatok tükrében kétségessé vált a jegybanki cél 2013-as elérése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint mivel Magyarországra vonatkozóan a kockázati megítélésben nem következett be tartós javulás (sőt az utóbbi napokban ismét romlás mutatkozik), a tanács továbbra is óvatos lesz, és nem vág kamatot. A magyar eszközöktől elvárt kockázati prémium az IMF-megállapodás létrejöttéig várhatóan nem is fog csökkenni, piaci turbulenciák idején pedig még emelkedhet is, tehát a megállapodás mindenképpen feltétele a monetáris enyhítésnek − állítja Nyeste. Az újonnan bejelentett kormányzati intézkedések inflációemelő hatásúak, mind az idei, mind a jövő évi infláció magasabb lesz a korábban gondoltnál, és várhatóan jövőre sem érjük el a 3 százalékos középtávú jegybanki célt. Az Erste elemzője úgy véli, a tanács \"át fog nézni\" az egyszeri hatásokon, és mivel nagyon nyomott a belső kereslet, valamint általában véve is elég rosszak a növekedési lehetőségek, az inflációs kilátások romlása önmagában nem fogja visszatartani a tanácsot az óvatos kamatcsökkentésektől. A júniusi inflációs jelentésben valószínűsíthetően felfelé módosulnak az inflációs, lefelé pedig a növekedési prognózisok − tette hozzá Nyeste, aki szerint a kamatvárakozásokon ez nem változtat.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is úgy látja, hogy júniusban módosítani fogja növekedési és inflációs prognózisát a jegybank, mivel folyamatosan érkeznek az egyszeri hatások (most éppen a költségvetés felől), ami tartósan magasabb szinten tartja az inflációs pályát. A kormányzati intézkedések növekedésre gyakorolt hatása viszont negatív, ami mérsékelheti az inflációt. A kockázatot főleg a forint árfolyama jelenti, de a májusi gyengülés − különösen a gyors és jelentős április végi erősödés után − a mostani döntésnél még nem lesz elég a kamatemeléshez, így marad a 7 százalékos alapráta.
