A Napi Gazdaság elemzői konszenzusánál lényegesen rosszabb GDP-adatokat publikált tegnap a statisztikai hivatal. Az idei első három hónapban a magyarországi bruttó hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest kiigazítva 1,3 százalékkal, míg az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékkal lett kisebb − adta hírül gyorsbecslését a KSH. A lapunknak nyilatkozó elemzők az első negyedévre 0,5 százalékos, míg az egész évre 0,4 százalékos visszaesést jósoltak. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,5 százalékkal esett vissza a GDP a tavalyi első negyedévhez képest, a negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, miközben a nemzetgazdaság ágazatok mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) viszont növekedett.
Bár egyelőre csak gyorsbecslést közölt a KSH, lapunk kérdésére Szabó Péter főosztályvezető elárulta: a kiskereskedelmi adatokból látszik, hogy a lakossági fogyasztás valószínűleg stagnált, sőt vissza is eshetett. A lanyha beruházási aktivitás sem mutat fellendülést, amire a termelési oldalról az építményberuházások két számjegyű visszaesése enged következtetni, bár a felhasználási oldalról még nincsenek adatok. A külkereskedelem hozzájárulása továbbra is pozitív a növekedéshez, mivel aktívum jött össze az első három hónapban − összegezte Szabó.
A második negyedévben a kecskeméti Mercedes-gyár indulásának köszönhetően továbbra is növekedést vár negyedéves összehasonlításban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP is növekedést mutasson. Emiatt az ez évre szóló korábbi 0,5 százalékos növekedési előrejelzését 0−0,5 százalék közötti visszaesésre módosította a prognoszta. A fogyasztás feltehetően újra csökkent, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett − mondta Suppan, aki szerint némi reményt az adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelésállománya. A magyar kilátások szempontjából fontos német konjunktúra egyelőre vegyes képest mutat: miközben a beszerzésimenedzser-indexek nagyot estek az utóbbi hónapban, a szélesebb merítésű Ifo-index és a ZEW index a német gazdaság további növekedését vetíti előre − összegezte az általános véleménynél optimistább előrejelzését Suppan.
Pesszimista viszont Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint mivel Európában egyértelműen a konjunktúra lassulása tapasztalható, a következő hónapokban nem számíthatunk jelentős javulásra itthon sem. Hasonlóan látja Gárgyán Eszter, a Citi makroelemzője, aki szerint a következő negyedévekben tovább csökkenhet a kibocsátás, és a gödör alját a harmadik negyedévben érheti el a magyar gazdaság. Gárgyán szerint idén összességében 0,6 százalékos lehet a visszaesés éves alapon, míg jövőre − a kormányzati megszorítások miatt − legfeljebb 1 százalék körüli növekedés jöhet össze.
A GDP csökkenése nem volt meglepő, mivel az összes növekedési forrás eltűnt − véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakértő a második negyedévben még nagyobb visszaesésre számít. Véleménye szerint az igazi kérdés az, hogy a korábban vártnak megfelelően beindul-e a nyugat-európai konjunktúra a második félévben. Ha igen, úgy megúszhatja a magyar gazdaság félszázalékos GDP-csökkenéssel 2012 egészét, ha azonban nem, akkor nem elképzelhetetlen a kétszázalékos zsugorodás sem.
